Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Nándorné kávés volt Budapesten, a József körút 70-es szám alatt, amikor 1903-ban engedélyt kapott arra, hogy a sátorban vetítsen mozgóképeket. Hosszabb ideig fenntarthatta vállalkozását, mert 1906-ban is­mét engedélyt kért és kapott arra, hogy a Dohány utca-Wesselényi utca sarkán lévő telken felállíthassa a sátrát, melyről tudjuk, hogy 20x10 négyzetméteres, 600 fő befogadására alkalmas fedett, vándorlásra al­kalmas helyiség volt. Hódmezővásárhelyen 1907 májusában járt a „Tempi" mozgóképszínház, mely valószínűleg azonos Tepli Nándorné vállalkozásával. A hódmezővásárhe­lyi műsorról olvashattuk, hogy előadásain „hatalmas megrázó drámai képeket, s humoros jeleneteket" lát­hatott a közönség: „ami fő, a képek tiszták, világosak voltak, azokon a legcsekélyebb vibrálás tüneteit sem láthatta senki". Az Esztergomban felállított helyiségről nem tu­dunk közelebbi információkat, de feltehetjük, hogy azonos lehetett a Dohány utca sarkán felállításra ke­rülő építménnyel. Ismerjük azonban a bioskop mindhárom napi mű­sorát. A bemutatkozó előadás programját külön hir­dették, majd az azt követő három napon azonos volt a program. Ha alaposabban megvizsgáljuk a szeptem­ber 13-i műsort, akkor megállapíthatjuk, hogy egyes filmek között dramaturgiai összefüggés van. Az egy tekercsből álló humoros jelenetet (Fizetés- képtelen vendég) természeti katasztrófa képei követ­ték (Vezúv kitörése, Nápoly veszedelme), majd a kö­vetkező két film ismét összefügg: a „csikágói" színház 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom