Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Nándorné kávés volt Budapesten, a József körút 70-es szám alatt, amikor 1903-ban engedélyt kapott arra, hogy a sátorban vetítsen mozgóképeket. Hosszabb ideig fenntarthatta vállalkozását, mert 1906-ban ismét engedélyt kért és kapott arra, hogy a Dohány utca-Wesselényi utca sarkán lévő telken felállíthassa a sátrát, melyről tudjuk, hogy 20x10 négyzetméteres, 600 fő befogadására alkalmas fedett, vándorlásra alkalmas helyiség volt.

Hódmezővásárhelyen 1907 májusában járt a „Tempi" mozgóképszínház, mely valószínűleg azonos Tepli Nándorné vállalkozásával. A hódmezővásárhelyi műsorról olvashattuk, hogy előadásain „hatalmas megrázó drámai képeket, s humoros jeleneteket" láthatott a közönség: „ami fő, a képek tiszták, világosak voltak, azokon a legcsekélyebb vibrálás tüneteit sem láthatta senki".

Az Esztergomban felállított helyiségről nem tudunk közelebbi információkat, de feltehetjük, hogy azonos lehetett a Dohány utca sarkán felállításra kerülő építménnyel.

Ismerjük azonban a bioskop mindhárom napi műsorát. A bemutatkozó előadás programját külön hirdették, majd az azt követő három napon azonos volt a program. Ha alaposabban megvizsgáljuk a szeptember 13-i műsort, akkor megállapíthatjuk, hogy egyes filmek között dramaturgiai összefüggés van.

Az egy tekercsből álló humoros jelenetet (Fizetés- képtelen vendég) természeti katasztrófa képei követték (Vezúv kitörése, Nápoly veszedelme), majd a következő két film ismét összefügg: a „csikágói" színház

348