Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

gyönyörű scénák, aktualitások, látványosságok, drámák, regék, bikaviadalok, harciesemények, humorisztikus történetek, illúziók, stb..."

Kétnaponta három előadást tartottak: hétköznap este 6, 7 és 8 órakor. Vasárnap délután 3 órától minden órában, vásáros napokon egész nap.

Az előadásokat a hirdetés szerint a „legnagyobb kényelemmel felszerelt csarnokban" nézhették meg az érdeklődők.

Helyárak: zártszék: 40 kr., 1. hely 30 kr., 2. hely 20 kr., a 3. hely 15 kr. volt. A 10 éven aluli gyermekek az első három helyen fél árat fizettek. A katonák őrmesteri rangtól lefelé és a gyermekek a 3. helyen csupán 10 kr. ellenében nézhették meg az előadásokat.

Az első pesti mozi történetével foglalkozó munkákból tudjuk, hogy Lifkáék milyen módon csalogatták a közönséget, s hogy hogyan kell elképzelnünk sátrukat:

„A Bomba téri ponyvasátor 1902-es hangulatát megörökítő késői visszaemlékezés mintha a több évtizeddel korábbi vásári mutatványosbódékat is idézné egyben. A 15 krajcárért látogatható sátor előtt kikiáltó áll: »Itt látható Sergius nagyherceg meggyilkolása és egy nagy csomó nevettető mozgókép, melytől az öreg megfiatalodik, a szomorúságot vidámság váltja fel. Sokat nevetnek, folyton nevetnek. Ilyet még nem láttak, mozognak az emberek, a lovak, az állatok. Tessék, uraim, hölgyeim, fiatal uraim, csak pár krajcár a belépődíj!...« Előttem vagy 12 méterre, egy ki feszített

342