Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

észlelni, de értékelni is tudja a napszakváltást két eltérő kép bemutatása nyomán. Ennek a változásnak a technikai csodája: a képbe rejtett mozgás nyűgözte le igazán az embereket.

A dioráma igen jelentős lépés volt a valódi mozgókép megszületésének irányába, s még a 19. század közepén is együtt emlegették a gőzhajóval, a vasúttal, távíróval és fotográfiával.

Magyarországon az első dioráma előadásról 1844- ből, Kolozsvárról tudunk. Itt mutatkozott be Heinrich György nagyszebeni optikus diorámája. 1880-ból Debrecenből, a színházban bemutatott dioráma előadásról van még tudomásunk a szakirodalomból.

A dioráma elvén működhettek a mechanikai színházak. Erre enged következtetni Gierke drezdai mutatványos Grand Théátre mechanique hirdetése 1883- ból, szintén Debrecenből.

Kiss Adolf Természettani Mechanikai Műszínháza

A Fürdő Szállodában 1890. február 9-13. között a Kiss Adolf igazgatása alatt álló Természettani Mechanikai Műszínház adott műsort. A híradásból nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy milyen technikát, a képek bemutatásának milyen eszközeit használta Kiss Adolf. Valószínűsíthetjük csak, hogy mechanikai színháza diorámát jelentett. A viszonylag hosszú ideig tartó vendégszereplés arra enged következtetni, hogy érdeklődés kísérte Kiss Adolf előadásait, amelyekről bővebb információval nem rendelkezünk.

333