Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Hosszú éveken át őrizte előkelő helyét és virilis jogát Mihalik Bálint vászonkereskedő. Egy idő után úgy találta, hogy a kereskedésből nem származik elég jövedelme, s így Pesten csavargyárat nyitott Eszter­gomban összegyűlt vagyonából. E vállalkozása azon­ban csődbe jutott, s 1909-ben bekövetkezett halála­kor már szinte semmije sem maradt. A birtokosok közül mindvégig előkelő helyen állt Krausz Megyeri Izidor, a kenyérmezei birtok bérlője, aki ráadásul jogi diplomával is rendelkezett. Birtokán nemcsak hagyományos gazdálkodással foglalkozott, de szeszgyárat is működtetett, s földjein krumplit is termesztett. Pesti tapasztalatai alapján malmokat lé­tesített. 1895-re három kisüzem-tulajdonos is felke­rült a virilislistára, köztük Heischmann Ferenc szappangyáros, aki termékeiből külföldre is szállított. Igazi nagyüzemi termelést azonban nem tudott elér­ni. Eckstein Mór több vállalkozása mellett szeszgyárat működtetett, s ő volt a káptalani gőzmalom bérlője. Liszt- és gabonakereskedéssel is foglalkozott, s az ő nevéhez fűződik az első esztergomi tüzép megnyi­tása. A harmadik kisüzem-tulajdonos Weisz Mihály kályhagyáros volt. Rendkívül szép kivitelű kályháit igen szívesen vásárolták az esztergomi polgárok. Jelentős csoportot képviseltek a vállalkozók. Több­ségük kezdetben még más csoporthoz tartozott, több­nyire iparosok, kisebb számban értelmiségiek voltak. Kovács Albert például eredetileg asztalos volt, de a szép bútorok nem lehettek annyira kelendők, ezért temetkezési vállalkozásba fogott. Iparát összekap­csolva vállalkozásával, a város módosabb rétegébe 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom