Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Hosszú éveken át őrizte előkelő helyét és virilis jogát Mihalik Bálint vászonkereskedő. Egy idő után úgy találta, hogy a kereskedésből nem származik elég jövedelme, s így Pesten csavargyárat nyitott Esztergomban összegyűlt vagyonából. E vállalkozása azonban csődbe jutott, s 1909-ben bekövetkezett halálakor már szinte semmije sem maradt.

A birtokosok közül mindvégig előkelő helyen állt Krausz Megyeri Izidor, a kenyérmezei birtok bérlője, aki ráadásul jogi diplomával is rendelkezett. Birtokán nemcsak hagyományos gazdálkodással foglalkozott, de szeszgyárat is működtetett, s földjein krumplit is termesztett. Pesti tapasztalatai alapján malmokat létesített.

1895-re három kisüzem-tulajdonos is felkerült a virilislistára, köztük Heischmann Ferenc szappangyáros, aki termékeiből külföldre is szállított. Igazi nagyüzemi termelést azonban nem tudott elérni. Eckstein Mór több vállalkozása mellett szeszgyárat működtetett, s ő volt a káptalani gőzmalom bérlője. Liszt- és gabonakereskedéssel is foglalkozott, s az ő nevéhez fűződik az első esztergomi tüzép megnyitása. A harmadik kisüzem-tulajdonos Weisz Mihály kályhagyáros volt. Rendkívül szép kivitelű kályháit igen szívesen vásárolták az esztergomi polgárok.

Jelentős csoportot képviseltek a vállalkozók. Többségük kezdetben még más csoporthoz tartozott, többnyire iparosok, kisebb számban értelmiségiek voltak. Kovács Albert például eredetileg asztalos volt, de a szép bútorok nem lehettek annyira kelendők, ezért temetkezési vállalkozásba fogott. Iparát összekapcsolva vállalkozásával, a város módosabb rétegébe

30