Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
Egy forgandó, porlandó, girlandó, parlando, pangó, Tehát egy pangó tangó, igen egy rég pangó tangó. Egy utolsó magjáig elszántan irtandó tangó Egy felejthetetlen, levetkőzhetetlen tangó Például: felfagyott országút, eső van, hajnali köd Szétzilált estélyi jelmezben el lejt a pár. A frakkszárnyak összegyűrt gombócban, szakadt a nadrág A harisnyakötőben tollszár, a kézben pohár Ez Európát rabolja éppen, búgja az asszony. Ugyan már kedvesem, mit nem mond, kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen szét, nézzen magába, Itt sár van, és ön van, és én vagyok, szakadatlanul. Ahol most táncolunk, ez itt az Angol Királynő A kocsmának asztala, cipője azon kopog Ez Deák Ferenc úr pipája, vigyázzon! Lépje át, kérem Nagy dolgok dőlhetnek dugába, ha rátapos A felfagyott országút itt visz, a sótartó mellett És mindjárt utána a Lánchíd következik Aztán egy ónkancsó, aztán a Károlyi kastély Kun Béla szónokol, pipafüst borítja el Egy díszzsebkendőbe földosztó karókat vernek A rádió ostroma még eldöntetlenre áll De ne féljen kisnagysád! Forogjunk, amint adódik Hisz a szélső pohár mögött mindig lesz újabb pohár Ön attól fél talán, hogy egyszercsak lepottyan innen? 309