Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

értés és lankadatlan honszerelemre hívén fel a harczszomjas népet, és a benne honszerelmet és polgári erényeket koszorúkkal kitüntetett lelkes honleányokat, egyszersmind kedvesen köszönvén meg az iránta kijelentett magasztos figyelmet: s midőn így ágyúmoraj, éljen és zene riadal kö­zött a vitéz sor előtt gyalog indulnak kíséretestül szállására, a Fürdő vendéglőbe, megzendült az ég is - való hát, hogy Kossuth villámokkal jár! - és tőn iszonyú égi háború, vidéken a sűrűn zuhanó mennykövek gyújtottak, a város pedig nagysze­rűen ki lön világítva égi tűz és házi tüzek által. Fél órai nyugalom után Kossuth tanácskozmányt tartott vármegyénk néhány jelöltjével, elejékbe rajzolván a hon aggasztó állását. Ma reggel a némileg kipihent Kossuth csak új munkára ébredt. Futárokat irányított Barsra, Hontra, Győrbe és Pestre, majd Besze János a hadsereg élelmezési biztosává nevezvén délelőt­ti 9 órakor üdvözlések és mindnyájunk áldásai közt Komáromba vitorlázott, s így a Duna melléki vármegyéket rendre lelkesítendő, különben is katonásan öltözött nagy férfiúi táborba, s evvel tán ellenségünk letiprására továbbsietendő, hogy kijelentése szerint pár hét alatt szabadságunk biztosítva legyen. Egek úgy legyen! Kossuthot követték szinte ötös gőzösön buda­pesti nemzetőrök, mintegy 1500, kik barátságos látogatásonkra reggel városunkba bejöttek, s házanként lehelyezve villás reggeliben részesí­tettek, és délben a Rákóczi induló mellett vité­zül folytatták vízi útjukat fel a táborba, kiket a 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom