Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Sokszor tollat fogtam már, hogy ő mint élt, s mellyen volt, leírjam, de a szerénység vissza tartott vala mint annak tudata, hogy homályban lévő nevem miatt, munkámnak senki legkissebb fontosságot sem fogna tulajdonítani, ekkép élmé­nyeim és positiv tudomásom valószínűleg sírba viszem. Most Isten Veled kedves jó barátom, ölel és csó­kol Rózsa puszta, 1870. dec. 11. U.p. Csuz. Örökké híved Várady Antal" E rövid irodalomtörténeti kitérő után térjünk vissza az 1846. év nyarához. A verses levélből kicsendülő baráti szeretet és féltő aggódás, amelyet Petőfi érzett Várady Tóni és leendő felesége, Ruffy Ida iránt, érthetővé teszi számunkra, hogy miért Petőfit és a másik barátot, Jókait kérték meg, hogy esküvőjükön vállalják el a násztanúságot. S ők erre örömmel igent mondtak. Akkor még nem sejtették, hogy milyen bajok és megpróbáltatások le­selkednek rájuk Esztergomban, az érseki székhelyen. Az események ismét csak romantikus regénybe il­lettek, amit később Jókai meg is írt a Tengerszemű hölgyben, Menyasszonyrablás Esztergomban címmel. „Petőfi aztán nagy nyugodtan elbeszélte, hogy közös jó barátunk, az ügyvéd, egy esztergomi földbirtokos kisasszonyát akarja nőül venni. A 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom