Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

át. Műhelye kitűnően felszerelt volt, s olyan krémezést és borotválást használt, amelyet csak a fővárosban alkalmaztak. Üzletét 1907-ben Jakobek Jenő vette át.

1905-től ide költözött Wanitsek Rezső özvegye, aki 1828-tól fennálló családi cipészüzletüket vitte tovább, majd ezt folytatta Vincze László úri cipész, aki innen 1923-ban a Lőrinc utca 6-os számú házba helyezte át üzletét.

Az 1920-as években itt volt Markovits és Társa raktára, amelynek gazdag árukészletében „mezőgazdasági gépek, olaj, benzin, vetőmagok, Zephir kályhák, tűzhelyek, mérlegek, kutak és villamossági cikkek, csillárok, főzök, motorok, villanyórák, izzólámpák" is szerepeltek. E mellett elvállalták mindenféle elektromos berendezés javítását is."

Miután a Katolikus Legényegylet elköltözött innen, az épületet átalakították, hogy a város lakói új szenvedélyüknek, a mozinak hódolhassanak.

1919. március 13-án megjelent a Korzó mozi első hirdetése. Tizennégy évi sikeres működés után a mozit a City Filmvállalat vette át. Felújítva, korszerűsítve 1935. október 25-én a Halló Budapest című filmmel nyílt meg Elit Mozgó néven. Alkalmanként színházi előadásoknak is helyet adott a helyiség. 1936 januárjában Deák Lőrinc színtársulata tartott előadásokat az Elit Mozgóban.

A ház a második világháborúban elpusztult, helyére az 1960-as években építettek modern lakóházat, ami jól illeszkedik a környezethez.

187