Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

megkereste Kossuth Lajost, s megkérte, hogy járjon el a szomszéd mezővárosok bekebelezésében. Kos­suth megígérte Maurovichnak, hogy: „A/s. Város egész nyugottsággal, s biztos reménnyel legyen a felett, hogy a bekebelezés jövő országgyűlésen megtörténni fog s el nem is maradhat". Maurovich az Országgyű­lés berekesztése előtt még egyszer felhívta a város figyelmét a bekebelezésre. Tudjuk, a gyorsan pergő történelmi események a feudális rendszer eltörlését eredményezték. A megalkotott új törvények közül a IV. törvénycikk az országgyűlés évenkénti üléseiről, míg az V. törvénycikk az országgyűlési követek nép­képviseletek alapján való választásáról intézkedett. A 377 követ választását népszám, területi és közgazdá­szai szempontok szerint határozták meg. A felosztás 7. helyén választási szempont­ból Esztergomhoz kapcsolták az érseki Vízivárost, Szentgyörgymezőt és Szenttamást. A nemzetőrség közös szervezése, s az V. törvénycikk említett pontja világossá teszi előttünk, hogy a királyi város ettől a pillanattól kormányzatilag is egyesítettnek tekintette a négy települést. A tisztújítási küldöttséget is arról tájékoztatta, hogy a törvénycikk értelmében Eszter­gom a szomszéd mezővárosokkal összekapcsoltatott, s így lélekszáma 12 ezren felül van, tehát középvá­rosnak számít, s képviselőinek száma 82. Végül ezen a május 23-i ülésen kimondták azt is, hogy Takáts István polgármester a másnapi tisztújító gyűlésre a szomszédos mezővárosok községeit is meghívja. A szabadságharc letörése után a királyi városnak és polgárságának az egyesítésre tett kezdeményezései 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom