Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

közül 266 volt helybéli, 42-en telepedtek be Esztergom vármegye más településeiről, a többiek az ország más megyéiből, legnagyobb számban Pestből (24), Barsból (17), Komáromból (13). Külföldi betelepülőkkel is találkozunk a polgárjogot nyertek között: Morvaországból 16-an, Csehországból 11-en, Ausztriából 9-en, Németországból 4-en telepedtek meg itt. Egyéb országokból összesen 10 betelepülő nyert polgárjogot. Foglalkozásukat tekintve többségükben kézműves kisiparos, kisebb számban kereskedők és honoráciorok voltak.

Dinamikus volt a terjeszkedés az 1820-as években is. Józsefváros néven a mai Árpád és Erzsébet királyné utcák épültek ki. A Terézváros folytatásában a mai Hősök terétől délre a Dorog és Tát felé vezető út két oldalán a városi tanács 30 új házhelyet mért ki és adott el.

1820-ban a hat fertály vagy városrész, valamint a Tabán és a Terézváros 808 házból állt. Ha ezt a számot fertályonként összehasonlítjuk az Eperjessy-féle felméréssel, megállapíthatjuk, hogy az első fertály 24, a második 29, a harmadik 35, a negyedik 41, az ötödik fertály 68 házzal gyarapodott az eltelt 43 év alatt.

A suburbium acervis az 1808-as évtől hatodik fertály és Tabán néven különvált, miközben 94 új házzal gyarapodott. A Teréziánumban volt a fejlődés a legintenzívebb, ahol 97 házzal találunk többet az 1777-es állapothoz képest. Ennek a gyarapodásnak köszönhetően változnak folyamatosan a házszámok.

1830-ban újabb 30 házhely talált gazdára a mai Kiss János és Csatai Szabó János utcákban. Ezekkel

10