Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

István által készített összeírás és térkép házszámait (E), valamint 1858-tól a telekjegyzőkönyvben állandósult házszámokat (T), amelyek 1905-ig voltak érvényben.

A tér arculatának bemutatásakor utaltunk arra, hogy a házak nagy többségét a 18. század 40-es éveire felépítették és lakták. Ezeknek a barokk stílusú házaknak egy részét a következő két évszázadban elbontották, helyére újat építettek. A jelenleg meglévő házak pontos, vagy körülbelüli építésének időpontját is feltüntetjük a háztörténetek elején.

1. Városháza

Épült 1773-ban - E. 248. T. 143

A Széchenyi tér legnagyobb és legnevezetesebb épülete, a Városháza, Bottyán János háza volt. I. Lipót király 1698-ban nemesi kúriává avatta, tulajdonosát felmentve a polgári terhek viselése alól. Ennek a háznak nem maradt meg egyetlen része sem. A jelenlegi ház 1770-73. között épült.

Bottyán János 1683-ban került Esztergomba, mint a vár lovasságának hadnagya. Buda felszabadulása után Badeni Lajos és Savoyai Jenő seregében harcolt. Esztergomban lakott addig, amíg Rákóczihoz csatlakozott. Miután 1704-ben átállt Rákóczihoz, Kuklánder Ferenc császári tábornok, a vár parancsnoka, Bottyán esztergomi ingatlanait megkapta Heister tábornoktól, a magyarországi csapatok főparancsnokától.

A város piacán álló ház kb. 2000 forintot ért. Miután Kuklánder 1719-ben meghalt, csak azután került a korona birtokába, s a városnak hosszas alkudozás

113