Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
sek is elhangzottak. Különösen Dóczy Ferenc pékmestert figurázták ki. Fehért ugyanis Dóczy Ferenc kivételével főleg az iparosok támogatták. Az elhangzottak és a történtek miatt a téren és az utcákon lövöldözések voltak. Szerencsére estére a vihar elcsitult, s így a Fürdő Szálló ban 500 fős bankettet tartottak Kossuth tiszteletére. A boldog békeidőknek az első világháború kitörése vetett véget. A város lakói lelkesedéssel üdvözölték a háborút. 1914. július 26-án közel 3000 ember vonult fel a Széchenyi téren és örömmámorban úszva a háború mellett tüntetett. Másnap a 26-os gyalogezred Győrben állomásozó katonáit fogadták nagy örömmel. Augusztus elején a város két házi ezrede, a 26-os és a 76-os gyalogezred is a téren gyülekezett, s elindult a frontra, s velük tartott sok önkéntes is. A korábbi évtizedekben a térről indult hadgyakorlatra a város két háziezrede. A háború után a Tanácsköztársaság kikiáltásának második napján, 1919. március 22-én a téren népgyűlést tartottak, ahol ismertették a proletárdiktatúra főbb célkitűzéseit. Szabó István városparancsnok és a vörösőrség helyi tagjai puccsot hajtottak végre, s tárgyalásokat kezdtek a cseh katonai parancsnoksággal. 1919. május 29-én a forradalmi törvényszék ítélkezett Szabó és társai felett. Szabó Istvánt, Varga Dezsőt és Brinca Aladárt kötél általi, majd ezt módosítva golyó általi halálra ítélték, s a Széchenyi téren hajtották végre az ítéletet. A Tanácsköztársaság utáni első jelentős politikai eseménye a városnak az volt, amikor 1919. november 110
