Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Piac, vagy politikai hadszíntér

A Széchenyi tér a törökkor után, akárcsak a középkorban, a királyi város fő, vagy nagypiacául szolgált.

Ezért elnevezése 1860- ig Nagy piac, vagy Fő piac volt, de népi elnevezésként emlegették Városház és Szentháromság térnek is. Ekkor a képviselő-testület úgy döntött, hogy az „elhunyt dicső emlékű Széchenyi István gróf emlékére" nevezik el a teret. Az indítványt jóváhagyták, s az „előterjesztés köztetszéssel vétetvén elfogadtatott, és a Nagy piaczi tér az elhunyt gróf és legnagyobb hazafi örök emlékére Széchenyi térnek czímeztetni határoztatván".

Érdemes megemlíteni, hogy Széchenyi István jelenlegi ismereteink szerint két alkalommal is megfordult Esztergomban. Először 1839. május 28-án Kopácsy József prímás főispáni és érseki beiktatására jött a városba a Magyar Tudóstársaság (MTA) küldöttségével.

Második ittléte már kevésbé volt ünnepélyes. 1848. szeptember 5-én teljes idegkimerültségben már Döbling felé tartva szállt meg itt, s amint azt Lőrinczy Rezső helyi orvos följegyezte, öngyilkosságot kísérelt

gróf Széchenyi István

100