Esztergomi Nagyboldogasszonyi ünnepi hét aug. 10-18. - Tájékoztató (1935)

ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK KORABELI ÁSATÁSOK ESZTERGOMBAN

Az esztergomi várhegyen kiásták az árpádházi királyok várkastélyát.

Esztergomban a Duna fölött 60 m magas várhegyen még jórészben állanak az ősrégi várfalak. A legdélibb sziklás hegyfokon 13 m. magas falak övezik a legerősebb bástyát, — a Lipótbástj át, amely a tőle észak felé a Bazilikáig 170 m. hosszúságban a várfal mellett húzódó újabb épületekkel és régi romokkal együtt az árpádházi királyok palotájának helyét mutatja.

A bástya belsejében a talajszinttöl 3 méternyi magasságban van a román stilű, keresztboltozatos és oszlopos terem, amelyben a hagyomány szerint Szent István király született. Ezt Simor prímás 1874-ben kápolnává alakította át. A kápolnán kívül a földszinten eddig csak ablaktalan boltozatos termeket ismertünk, amelyek ugyan az ősi királyi palota helyiségei voltak, de idők folyamán kazamatákká átalakítva minden építészeti és festészeti dísz nélkül valók.

Alapos történelmi tanulmányozások valószínűvé tették, hogy a bástya belsejében és közvetlen közelében a királyi palota egyéb részei is megtalálhatók, mert a bástya belsejét 1530 és 1610 közötti hadászati okokból fokozatos egymásutánban tervszerűen földdel töltötték meg s a palotát eltemették.

A Műemlékek Országos Bizottsága dr. Leopold Antal esztergomi prelátus-'ianonok meggyőző adatokkal indokolt előterjesztése alapján dr. Gerevich Tibor elnök és dr. Lux Kálmán építész tanár irányítása mellett 1934. július havában

3