Trexler Kinga: Határ menti együttműködések. Szlovák - magyar határ menti együttműködés Esztergom és Párkány példáján (2005)
Trexler Kinga Határ menti együttműködések... Ezek az első együttműködések főleg a szociális, kulturális, gazdasági és infrastrukturális helyzet javítására tettek lépéseket. Az idő függvényében vizsgálva hosszú és rövid távú kooperációkról beszélhetünk. A hosszú távú vagy stratégiai együttműködések már régóta tartó szövetségek, amelyek hosszú távra, akár 10-15 évre fogalmazzák meg célkitűzéseiket. Legfőbb céljaik közé tartozik, hogy a belső erőforrásaikat a lehető leghatékonyabban használják ki, és hogy ennek segítségével megszűntessék a térség periférikus jellegét, elmaradottságát és fokozzák a versenyképességét. A stratégiai jellegű együttműködések legjellemzőbb formái az eurorégiók és a munkaközösségek. Az időtáv alapján meg kell említeni a határon átnyúló kapcsolatok másik jellemző csoportját, ezek a projekt szintű együttműködések. Ezek jellemzői, hogy legfeljebb 1-2 éves időtartamra alakulnak, ad hoc jellegűek, és céljuk, hogy a határ menti térségek fejlődését segítsék programok és projektek hatékony lebonyolításával. A későbbiekben érdekszövetségek alakultak a közös célok elérése érdekében. Ilyen intézmény az Európai Határ menti Térségek Szövetsége (AEBR), amelyet 1971-ben hoztak létre a határ menti együttműködések támogatására. Az évente ülésező közgyűlés 1981-ben elfogadta az Európai határ menti Térségek Chartáját, amelyben lefektették a kooperációk legfontosabb alapelveit: • Partnerség • Szubszidiaritás • A határon átnyúló együttműködés fejlesztésére vonatkozó együttes stratégia kidolgozása és közös megvalósítása. (Rechnitzer János, 1999) A partnerség a különböző kormányzati szintekkel és intézményekkel való együttműködést jelenti. Ez alapján beszélhetünk vertikális és horizontális partnerségről. Ezek közül az első az uniós, az országos, a regionális és a 8
