Trexler Kinga: Határ menti együttműködések. Szlovák - magyar határ menti együttműködés Esztergom és Párkány példáján (2005)
Trexler Kinga Határ menti együttműködések... felszámolása, vagyis a határok átjárhatóságának biztosítása. (Gyakorlati útmutató a határon átnyúló együttműködésekhez, 1997) Európa nyugati részén a határ menti együttműködések száma fokozatosan növekedett, az 1980-as évek végéig - 1990-es évek elejéig, amikor az Egységes Európai Piac létrejöttének és a Közép-Kelet-Európában lezajlott rendszerváltásnak köszönhetően nyitottabbá váltak a határok, ami sok új együttműködést eredményezett. (Rechnitzer János, 1999) Az Európai Unió intézménye felveti a belső és külső határok kérdését és az azokkal kapcsolatos, eltérő célokat. A belső, vagyis az EU tagállamait egymástól elválasztó határok jellegzetességei, hogy a szomszédok szorosabb gazdasági kapcsolatokat építenek ki egymással, jobban támaszkodnak egymás termelési tényezőire. Komoly hátrányosságuk azonban az, hogy nem kielégítő a határokon keresztül vezető infrastruktúra. Az Európai Unió külső határai mentén elhelyezkedő térségek földrajzilag periférián vannak. A gazdasági integráció megváltoztatja kereskedelmük irányát, és ahelyett, hogy a szomszédos országokkal kereskednének, inkább a közös piacon belül keresnek maguknak partnert. (T. Hitris) 1.2. A határok gazdasági funkciója A határok egyik legfontosabb feladata a védelem. Ezt a védelmet egyrészt a határőrség biztosítja például az „illetéktelen behatolókkal” szemben, másrészt viszont különböző jogszabályok, egyezmények látnak el védelmi feladatokat. Minden országnak érdeke, éppen ezért fontos feladata is, hogy a nemzetgazdaságát védje. Ezért alkalmaznak különböző protekcionista eszközöket. Ezek lehetnek például különböző vámok (országhatáron áthaladó áruk után fizetendő adó), kontingensek (adott időszakban, adott termékből importálható illetve exportálható mennyiség, amit az állam rendelet útján szabályoz), vagy szubvenciók (költségvetési forrásból 4
