Trexler Kinga: Határ menti együttműködések. Szlovák - magyar határ menti együttműködés Esztergom és Párkány példáján (2005)
Trexler Kinga Határ menti együttműködések... A fenti diagramm a párkányi munkavállalók arányát mutatja az egyes foglalkoztatási ágazatok között. A minta nagyon hasonlít az esztergomihoz, csupán 1% eltérés tapasztalható a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányában és néhány százalék az eltérés a szekunder és tercier szektorok tekintetében is. Párkányban azonban még kedvezőtlenebb a helyzet, mint Esztergomban, mert itt még magasabb az ipari foglalkoztatottak aránya. 2.3. Munkanélküliség A munkanélküliség szempontjából teljesen ellentétes képet mutat az esztergomi és a párkányi oldal. Míg az esztergomi térségben munkaerőhiány figyelhető meg, addig a szlovák oldalon komoly munkanélküliséggel küzdenek, főleg a déli országrészben. A 2001-es szlovák népszámlálás szerint Párkány 6474 gazdaságilag aktívnak tekinthető lakosából 1665 fő munkanélküli, ami a teljes lakosságnak (11708 fő) a 14%-a. Ezzel szemben Esztergomban a 2001-es népszámlálás 3%-os munkanélküliségről beszél. Korábban már említettem, hogy különböző államközi egyezmények eredményeként 1999 óta évről évre egyre több szlovák munkavállaló dolgozhat hazánkban. Szlovákia és Magyarország között gyakorlatilag már 2003-ban megvalósult a szabad munkaerő áramlás, mert ettől az évtől korlátlan idejű munkavállalási engedélyeket adnak ki a szlovák állampolgároknak. A dolgok jelenlegi állása szerint északi szomszédaink élnek is ezzel a lehetőséggel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005. márciusában azt nyilatkozta, hogy közel 30000 szlovák munkavállaló ingázik nap, mint nap Szlovákia és Magyarország között. Pozsonyban az ingázók számát 20000 ezerre teszik. A magyar és szlovák értékek közti különbség több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy ehhez a húszezres létszámhoz még hozzá kell adni a feketén munkát vállalók számát, amit 6-7000 főre becsülnek. Másrészt, pedig mind a magyar, mind a szlovák adatok becsült 23
