Trexler Kinga: Határ menti együttműködések. Szlovák - magyar határ menti együttműködés Esztergom és Párkány példáján (2005)
Trexler Kinga Határ menti együttműködések... fejlődési pályáját is. A határszakasz speciális része Mosonmagyaróvár, mert itt három határ is találkozik. Keletszlovák határszakasz Itt sajnos nagyobb mértékben jelennek meg a periférikus fekvésből adódó hátrányok. Az ipari szerkezetváltásra nem tudott megfelelően reagálni, így periférikusságát tovább mélyítette. És ez nemcsak a magyarországi oldalra igaz, hanem a szomszéd oldalra is. (Ruttkay Éva, 1995) 1.5.Az Ister-Granum Eurorégió története A Duna két partja mentén fekvő területek összetartozása nem új keletű dolog. Mint az ismeretes a II. világháború jelentősen megcsonkította Magyarország területét is. Ennek köszönhető, hogy - a korábban hazánkhoz tartozó - Felvidéki területek, immár Szlovákia részét képezik. A háború előtti időszakban a Duna jobb és bal partja egy közigazgatási egységet alkotott: ez volt Esztergom vármegye. A mellékelt térképeken jól látható, hogy komoly területi átfedés van a hajdani Esztergom vármegye és az Ister- Granum Eurorégió területe között. Mint azt már korábban említettem az 1960-as évektől kezdve volt némi együttműködés a szlovák és magyar fél között a fejlettebb iparral rendelkező vidékeken. Ez az együttműködés elsősorban a munkaerő vándorlására vonatkozott. Majd a rendszerváltás eredményeként az addig kiépült kapcsolatok leépültek. A kapcsolat felélesztésére az első lépéseket 1999-ben tették meg, amikor például ismét megegyeztek a két országot érintő kölcsönös munkavállalásról és - ami az eurorégió szempontjából sorsdöntőnek tekinthető - Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor miniszterelnökök aláírják a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást. Ezt követően alig néhány hónap elteltével, december 8-án Meggyes Tamás (az akkor még csak a polgármesteri feladatok ellátásával megbízott alpolgármester) és Jan Oravec (Párkány polgármestere) megállapodnak egy regionális szintű 12
