Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

puha kásával étessenek, az tégeá csak puhánnyá s finnyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi",63 Imre életében ettől kezdve végig jelen volt a trónörökös és az elhivatott keresztény kettőssége. Az életéről írott legenda szerint a veszprémi Szent György-kápolnában történt, hogy imádkozás közben Isten megjelent Imrének és fogadalmat tétetett vele testi és lelki szüzességének megtartására. Tudta, hogy mint örökös nem fogadhat szüzességet, hiszen ezzel alkalmatlanná válnék az uralkodásra. Ezért a szolgálónak — aki jelen volt — megparancsolta, hogy csak halála után beszélhet az esetről.

A Margit-legenda szerint egy bizánci hercegnő, más hagyományok szerint horvát királylány vagy lengyel hercegnő lett a felesége, aki hű társává vált a keresztényi életben is, és — nem tudni mennyire önszántából — még a szüzességben is. A legenda szerint Imre halála után jegyese bizonyította szűzi életét „és bizalmas szolgája sem titkolta tovább, amiket gyakran látott vagy hallott. ”64

István előtt ezek a dolgok rejtve maradtak. A herceget kinevezte a királyi testőrség élére, mely ekkor jelentős számban orosz (rusz) vitézekből állhatott. Erre következtethetünk egy nyugati krónikás megjegyzésből, ahol Konrád 1030-as támadása kapcsán Imrét az oroszok vezérének (dux Ruizorum) nevezi. Egy tragikus baleset azonban ismét romba döntötte István terveit: 1031. szeptember 2-án fia, Imre a bihari Igfon-erdőbn, vadászaton egy vadkan áldozata lett.

63 István király intelmei, erkölcstanító könyvecske. IKE 51. o.

Szent Imre herceg legendája. IKE 66. o.

95