Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

Sokszor ezek átteleltetése is gondot okozott, mivel az első tavaszi fűig sokat veszítettek a súlyukból. A nyugati országokban a haditevékenység is csak nyár elején indulhatott meg, amikor a lovak már eléggé megerősödtek. Ezzel szemben a kalandozók, táplálék iránt igénytelenebb sztyeppéi lovaikkal akár télen is gond nélkül indulhattak hadjáratra. A hús tárolása lokálisan megoldható volt hűtéssel jégvermekben, de ahhoz, hogy szállítani lehessen, füstölni és sózni kellett.

A seregek ellátásában ez adta a só jelentőségét. Azt, hogy egy stratégiai nyersanyagnak milyen fontos szerepe van, korunkban az olaj példázza.

Istvánnak komoly gondot okozott annak megtervezése, hogy a bizánciak beavatkozását elkerülve legyőzze Ajtonyt. Már a felvonulás is problémás volt, mivel nyugatról a Tisza, északról pedig a Maros jelentett természetes határvonalat. Valószínűleg mindkét folyó árterét gyepűvonallá alakítatta Ajtony, ellenőrzött átkelőhelyekkel, máshol akadályokkal, csapdákkal. A bizánciak miatt nem lehetett hosszan tartó háborút vívni, a helyzet egy hasonló akciót kívánt volna, mint amit sikerrel hajtott végre Gyula ellen. A véletlen sietett a segítségére. Ajtonynak volt egy Csanád nevű főembere, aki fényes katonai karriert futott be. Emiatt kellő számú irigyet szerzett, akik alkalom adtával bevádolták Ajtonynál. Ura elhitte a vádakat, és meg akarta öletni Csanádot, ő azonban ezt nem várta meg, hanem István udvarába szökött. A király eleinte gyanakodott, de Csanád mindent megtett, hogy megnyerje a bizalmát. Megkeresztelkedett és részletesen feltárta Ajtony titkait. Mivel Csanád vitéz főember volt, ezek a titkok főleg Ajtony országának védelmi rendszeréről, seregének harcértékéről, taktikájáról szóltak.

87