Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

<D- A hit a legfontosabb, mivel a hívő keresztény számára az uralkodó hatalma testesíti meg a keresztény földi rendet, melynek elfogadása kötelesség.

^ Az egyház szervezete jelenti a keretet, melyben a hit terjed és megőrződik.

<> A papi szervezet szerepe kiemelkedik az egyház keretei közül. A hitéleten tül ők jelentik az állami adminisztráció gerincét. Az írás és a tudományok birtokosaként az államigazgatás, diplomácia és adminisztráció bázisa és utánpótlása.

<> A hadsereg feladata kettős. Egyrészt az uralkodó kézzel fogható hatalmát jelképezi, másrészt az elfoglalt területek megszállásában játszott szerepet.

Az István-kori hadszervezet bázisát a vármegyék képezték. A vármegye elsődleges katonai szerepe a haderő diszlo- kációjának kialakításában van. Valószínűleg korábban is létezett a fejedelemségek szintjén a katonai kíséret széttelepíté- sének gyakorlata a stratégiailag fontos helyek megszállása érdekében. Az István által birtokolt terület nagysága azonban jelentősen meghaladta egy vezéri birtok méreteit. A nagylétszámú haderőt békeidőben is fenn kellett tartani, ami egy jól működő szervezetet igényelt.

A háború csak az egyes harcos szintjén jelent tisztán küzdelmet. A parancsnok szintjén rögtön megjelennek a szervezési, ellátási, kiszolgálási feladatok, melyek minél feljebb lépünk a vezetés szintjein, annál nagyobb részt foglalnak el a vezető tevékenységében. Valószínűleg a törzsszövetség idején is léteztek azok a rendszabályok, melyek lehetővé tették egy harcképes sereg kiállítását. Ezek biztosították a hadra- fogható népesség nyilvántartását, időnkénti szemléjét, a riasztás és gyülekeztetés rendszerét.

A nagyfejedelmi szint felelőssége volt a hadászati szintű vezetés, felderítés és biztosítás. A nagyfejedelem kíséretébe,

63