Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

feladatot látott el. A háború menetéről nem őriztek meg leírást a korabeli források. Aventinus (XV.sz.) egy megjegyzéséből mégis arra következtethetünk, hogy a bajorok jelentős területeket foglaltak el. Krónikájában arról ír, hogy István és Gizella házasságakor Henrik herceg, a Bajorország fennhatósága alá tartozó őrgrófság keleti sávját, megközelítőleg a mai Burgenlandot, és név szerint felsorolt településeket, Pozsonyt, Sopront, Szombathelyt adományozta nászajándékul.25 Valószínűleg ez lehetett a bajor hódítás keleti határa. Nem kell azonban látványos hadjáratokra gondolnunk. Valószínűleg a háború 4-5 éve alatt szívós küzdelmek során vették birtokba a bajorok a nyugati gyepűvidéket. Henrik előbb le akart számolni Gézával, hogy azután minden erejét a császárság megszerzésére fordíthassa. Az a szövetség, mely ekkor szövődött a császárság és Géza fejedelem között, a következő évtizedekben kitüntetett helyet biztosított a Magyar Királyságnak a Német-római Birodalom politikájában. A háborúnak Civakodó Henrik halála vetett véget 995-ben. A magyar sikereket jelzi, hogy' III. Ottó a császári hatalom megszilárdításának útját egy bajor-magyar szövetség megteremtésében látta.

A X. századi haderőreform

A X. század második felében a magyar haderő struktúrája megváltozott. A hagyományos könnyűlovasság mellett megjelent egy nyugati típusú nehézfegyverzetű csoport. A korszakkal foglalkozó történészek innen számítják a magyar haderő átalakulását, melynek során a könnyűlovasság fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét, és a nehézfegyverze25 Aventinus: Annales Boiorum. Gombos. 375. o.

30