Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

mulasztása miatt. Amikor Géza püspöke emiatt szemrehányást tett, mi mást választhatott volna, mint azt, „hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye. ”

Géza esetében a kereszténység felvételét diplomáciai okok motiválták. Elsősorban a német-római császárral akart kapcsolatot teremteni, először nem is annyira külpolitikai okból, hanem sokkal inkább a fejedelmekkel szemben, akik Bizánchoz közeledtek.

Géza számára a keresztség csak eszköz volt, hogy tárgyalhasson a császárral, mintegy diplomáciai gesztusként öccse és még 500 főembere is megkeresztelkedett. Ez már olyannyira szalonképessé tette Géza fejedelemségét, hogy 973-ban Géza követei is részt vettek a quedlinburgi hűsvéton.

Valószínűleg Brúnó is érezte, hogy Géza hite nagyon is világi érdekeken nyugszik, ezért erről az oldalról mélyítette tovább a hitét. Valószínűleg feltárta előtte a kereszténység és az uralkodói hatalom kapcsolatát. A keresztény fejedelem az egyház és a hit védelmezője, így hatalmat nyer országának keresztény alattvalói felett. Géza a keresztény térítés ürügyén jogot kapott hatalmának kiterjesztésére a kárpátmedencében, melyben teljes mértékben élvezte a császár támogatását. Valószínűleg Quedlinburgban megkapta a császártól a biztosítékokat, és késedelem nélkül megkezdte a térítő munkát, melynek aktivitása még a kortársaknak is feltűnt. A passaui püspökség és a salzburgi érsekség között megkezdődött a verseny a leendő magyar egyház feletti joghatóságért.

A császár halála azonban hamar kioltotta a lelkesedés lángját. Valószínűleg II. Ottó szemében a Kárpát-medence másodrendű szerepet játszott. Nem kívánt támogatást nyújtani Géza hatalmi ambícióihoz, sokkal fontosabb volt számára Itália és Dánia. Ebben az időszakban a hazai kereszténység

23