Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Csolnok környéki bányászat 63 Csolnok környéki bányászat 1781 — 1795. Rückschuss fivérek négy bányát nyitnak a csolnoki határban. 1795 — 1870. Különböző társaságok művelik Csolnok területét. 1795 — 1812. A Vallásalap területét a Helytartó- tanács saját jobbágyaival művelteti. 1812—1838. Weissenberger Gáspár és Társai bérlik a Vallásalap szénjogát. 1812—1853. között épített miklósbereki bányák többsége Annavölgy vagy Tokod felé szállít. Az annavölgyi—csolnoki bányászat ebben az időszakban egy egységnek tekintendő. 1815. Működik a Péter Pál táró, a Franciska akna és egy légakna. 1815—1840. között épült az Antónia lejtakna, A miklósbereki bányák termelése Év Csolnok felé szállítva Annavölgy felé szállítva Év Annavölgy felé szállítva 1781-1800 5 000 1909 135 328 1801-1838 43 231 1910 141 871 1839-1847 19 148 1911 150 676 1848-1857 115 848 1912 150 650 1858-1861 — 1913 132 865 1862-1863 2 898 1914 148 171 1864-1883 11 000 138 100 1915 128 476 1884-1897 665 300 1916 107 524 1898-1900 460 300 1917 111 426 1901 176 100 1918 48 310 1902 161 600 1919 51 180 1903 144 900 1920 57 980 1904 203 481 1921 60 950 1905 196 822 1922 72 140 1906 204 735 1923 78 995 1907 155 628 1924 66 687 1908 125 599 a Teréz táró, Alajos akna, a Henrik szállító- akna és két légakna. 1838—1857. Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyíti a Gusztáv aknát, 3 újabb lejtaknát és egy gőzgéppel felszerelt gépaknát. 1849. Pálatinus-akna és a Mária-Dorottya táró összekötése. 1857. Miesbach bányáit Dräsche Henrik veszi át. 1868 — 1898. A Drache-bérlet területén a Kőszén- bánya és Téglagyár Társulat folytatja a bányászatot. Annavölgyről fejtik a csolnoki szén- vagyont: 1868-tól a Miklós-bereki aknából és 1878-tól a Vilmos aknából, illetve 1890-től a Samu táróból, míg 1898. július 2-án a szénjog az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya RT. birtokába kerül. Ez kezdi 1905. április 1-én az Auguszta-akna mélyítését. 1898—1915. A „szőlősgazdák területén” az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. bányászkodott. Ennek bérletét is az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya RT. vette át. Auguszta akna 1905. április 1-én megkezdik a 240 m-es Auguszta- akna mélyítését. A 43 m-es szinten beton gátszékbe vasajtót építettek. 1906- tól két évig előváj ásból termeltek, mert nem volt sem tömedékanyag, sem áthúzó szellőztetés. 1907. január 24-én elkészül az Auguszta-akna- dorogi Kötélpálya (1924. február 4-ig üzemelt). Lyukasztottak az annavölgyi bányarészre, megteremtették az áthúzó szellőztetést. 1907— 1909. A „D” mezőt fejtik. (A Il-es lejt- aknától Ny-ra 1931-ig). 1907—1908. Felépül az Auguszta-kolónia. 1908. december. Az első iszaptömedékelési kísérlet (lösszel). 1909. május 2. 2,5 m3/p vízbetörés. 2 m-es gyalult gerendákból épített gáttal igyekeztek elzárni, sikertelenül. A mező 3 hétig víz alatt állt. 1910. Teréz akna telepítése (III-as akna). Auguszta akna szivattyútelepét 8 m3/p kapacitásra bővítik. 1912. Lemélyítik az I. légaknát. 1914. A csolnoki gurító beiszapolódik, a mező felsőbb szintjét felhagyják. 1915. A régi műveleteket felhagyják, megnyitják a XV-ös és a Reimann ereszkeimezőt (U-mező). Kísérleti frontfejtés indul, de a lösz-iszapolás elégtelensége miatt abbamarad. Októberben megkezdik a dorogi alagút (Rei- mann-táró) építését. 1916. Steinriegel mező csolnoki területe a tavaszi hóolvadás következtében beiszapolódik. 1919. Auguszta lejtakna telepítése.
