Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Annavölgy—Sárisáp bányászata 75 Annavölgy- Sárisáp bányászata Annavölgy 1795. Metternich herceg és Sándor gróf birtokán, az oligocén szénkibúvásokon megkezdődik rendszeres bányászkodás. 1801 — 1835. A Péter-Pál-tárói műveletek feltételezhető ideje. 1813. Franciska akna telepítése. 1815. A sárisápi határ mellett kutatóakna indul. E területre mélyítik az Anna- és Vilmos-tárót is. A széntermelés többsége csolnoki területről származik. 1820—1839 között mélyítik az Antónia lejtaknát, a Terézia-tárót és ebből egy vakaknát. Két légakna és az Alajos vízakna is ekkor készült. (Csolnoki terület!) 1838- ban szerzi meg Miesbach a szomszédos Mik- lós-berek bérletét. 1839— 40-re tehető az eocén széntelep feltárása, ekkor mélyítik a Leontina- és Móric-tárókat. 1846. Befejezik az Antónia-Terézia-mező művelését. 1848—52 között a Mária-Dorottya mezőben négy aknát mélyítenek (1849-ben Gusztáv aknát, 1852-ben két légaknát és egy szállítóaknát). 1857-ben befejezik a Mária-Dorottya mező művelését. 1867. Dräsche Henrik megvásárolja a Sándor-féle birtok szénjogát, de annavölgyi területen nem nyit bányát. 1867— 1884 között nem folyt bányászat annavölgyi területen. A nyilvántartott termelés csolnoki területről származott, amelyet Annavölgy felé szállítottak. 1868- ban az annavölgyi területet is átveszi a „Kő- szénbánya s Téglagyár Társulat Pesten” elnevezésű részvénytársaság. 1868-ban mélyítették a miklósbereki aknát (1884-ig üzemelt). 1875-ben mélyítik le Vilmos aknát, amely a 60-as szinten 20 m3/p vízzel elfulladt, ezért alapvágatát a víznívó felett képezték ki, amely 1884-ben érte el a paleocén telepet és azt feltárta. Az annavölgyi területről termelt szén (1800—1928 között) Év Tonna Év Tonna Év Tonna 1800-1816 12 694 1903 59 700 1916 60 376 1817-1838 12 304 1904 24 222 1917 43 534 1839—1845 25 019 1905 27 909 1918 62 000 1846-1850 24 910 1906 15 750 1919 37 580 1851-1863 106 485 1907 37 625 1920 41 070 1864-1868 53 471 1908 69 402 1921 51 270 1869-1871 14 231 1909 46 272 1922 48 610 1871—1880 — 1910 — 1923 44 355 1881 — 1883 1 686 1911 — 1924 37 913 1884-1897 70 000 1912 23 541 1925 89 860 1898-1900 3 600 1913 36 010 1926 85 760 1901 11600 1914 1779 1927 68 160 1902 49 900 1915 27 124 1928 3 730 1890-ben kezdték meg a Samu-táró kihajtását a 185-ös szinten. A mező szellőztetését az I-es, Il-es aknákkal, a Krempf és a csonoki gurítók- kal oldották meg, itt szállították a tömedék- anyagot is. 1893. Megépül a tokod—annavölgyi vasút. 1894. Egyenáramú erőművet építenek. 1895. Paula akna mélyítése a +125 m-es szintig 1898. Az Esztergom—Szászvári KB. RT. megvásárolja a bányákat és Vilmos aknán új villamos centrálét épít (2 db 150 LE-s generátorral). A centrálé 1912-ig üzemelt, akkor az áramellátást Dorog vette át. 1902-ben a mélyszinti alapvágat hossza már 2,5 km, Csolnok irányában. Megfelelő tömedékanyag hiányában rablóbányászatot folytattak. 1903. Steinriegel mező megnyitása (1916-ban felhagyják). 1906-ban (Auguszta akna elkészülte után) a bányarészt felhagyták, a területet részben Auguszta, majd Il-es aknáról, később Annavölgyről fejtették le. 1910. Feltárták a Gete mezőt. 1913. Lemélyítik a Sándor-lejtösaknát (140 m) és modernizálják a szállítást (6 db benzines mozdonyt állítanak üzembe). 1924. augusztus 18. Lyukasztanak a dorogi altáróval és november 17-én megindul a szállítás. 1927. Az Auguszta aknai vízbetörés elönti az annavölgyi bányákat is, az annavölgyi bányászat szünetel 1940-ig. X-es akna 1940 februárjában ismét megalakítják az annavölgyi üzemet (az I-es, Il-es aknától távol eső terüle-
