Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Csolnok környéki bányászat 73 Elkészült a XH/a akna alagúti bekötővágata és XII-es akna depressziós házának átépítése. 1968. A K-i feltárási—előkészítési munkák a -200-as és a — 160-as szinten folytak, fejtések pedig a —172 és a —163 szintek között. Október 1-én megtörtént XII-es és XH/a akna összekötése. A — 204 szinti összekötő vágatban elkészült a vízvédelmi ajtósgát. A főszivattyú- kamra kapacitását 35-ről 46 m3/p-re növelték. A D-i bányamezőben a —163 és a —134 szintek között fejtették a feltárt területet. 1969. A D-i bányamezőben jelentősebb feltárás nem volt, a K-i mezőben a XII-es lejtősakna pillérét készítették/elő fejtésre és az év folyamán megkezdték dőlésmenti iszapolásos frontfejtéssel való leművelését. Szeptember 1-én lyukasztott a Nyugati harántvágat (— 200 szint) és ezzel elkészült a vízvédelmi és szállítási rekonstrukció. A szállítást XH/a akna felé irányították, a XII lejtaknai szállítást beszüntették. A vízemelés kétfelé oszlott. A XII/A aknai ( — 205 szinti) és a XII-es aknai (—163 szinti) szivattyútelep egyaránt 45 m3/p vízemelésre készült fel. A mező K-i szárnyán megtörtént a határmódosítás, a -200-as és a -163-as sziteken megkezdték az új terület feltárását és fejtési előkészítését. Március 9-én a — 200 szinti alapvágaton (a váj- végtől 20 m-re) a főtéből igen erős nyomással 5 m3/p víz fakadt, amely 2—3 nap múlva a talpra vándorolva állandósult. Szeptember 23-án a —166 szinti vágaton jelentkezett 5 m3/p nagyságrendű vízbetörés. A 10 m3-es vízfakasztás ellenére az emelt víz mennyisége csak 6,4 m3/p-vel növekedett. 1970. A K-i bányamező —205 szintjén fakasztott vizet május 27-én befogták és a vágatot rendbehozva folytatták a feltárást. A —192 szintet (—200 szint) összekötve a —163 szinttel, megteremtették a felsőbbszinti menekülő utat és az áthúzó szellőztetést, megkezdték a terület frontfejtéssel való leművelését. Július 7-én a -200-as szinti alapvágaton mintegy 140 m3/p, katasztrofális mennyiségű vízbetörés történt az 1969. III. 9-i 5 m3-es vízbetörés helyén. Az akna 6 óra 45 perc alatt elfulladt. A vízbetörést megelőzően a vízemelés 32 m3/p volt. A bányahatáron belüli szénvagyon 4437 Ét, amiből a kitermelhető készlet 3266 Et, ennek 97%-a 1,5 rentabilitási mutatóval jellemezhető. Az elvesztett akna 704,3 t/nap termelési kapacitást képviselt 5196 Kcal/kg fűtőértékkel. Létszáma 648 fő volt (munkás). Összüzemi teljesítménye 1,277 t/mű. Az üzem létszámát a vállalat megmaradó termelő üzemeibe helyezik és áttérnek a 6+2-es (folyamatos) munkarendre. Elkészítik a rekonstrukciós tervet, megkezdik a cementáló fúrólyukak mélyítését és felkészülnek a cemen- tálásra. A Cs-722 sz. fúrás (380 m) a fornai telepben elszerencsétlenedett, a Cs-723 sz. fúrást 310 m-re mélyítették le. XII-es akna területén újranyitják a középső eocén (fornai) telepet feltáró XIII-as lejtaknát, hogy egy kisebb termelő mező kialakításával biztosítsák a termelés folyamatosságát és a vízelzáráshoz szükséges létszám jelenlétét. (Az így megnyitott, elsősorban a Janza-patak pillérét képező szénvagyon XIV-es akna területe.) 1971. A XH/a aknában búvárszivattyúkkal végzett és a — 200-as szintre átszámított próbaszivatás szerint a vízhozam 100 m3/p. 7 db cementáló fúrólyuk mélyült le, a —166, a —172, —182 és a — 200 szinti vízbetörésekre. A XIII-as lejtaknai oligocén telep feltárására újranyitották a + 138-as szintet, belyukasztottak a XII-es függőaknába, kiképezték a +128 szinti szállító- és légvágatokat, majd leereszkedve a +117 szintre beindították az első frontfejtést. E fejtési műveletek fedezete alatt folytatták a K-i irányú kutatást és az újabb frontterületek előkészítését. 1972. A 7 db cementáló lyukon 38,5 ezer m3 töme- dékanyagot adtak be. Június 15-e és július 20-a között végezték el a tömedékelés utáni próbaszivatást. 10,91 m3/p vízemelés mellett 57,13 métert süllyedt a XII-es aknai víznívó. A — 200-as szintre átszámított összes vízhozam 25,5 m3/p. A fornai öregségek zavaró hatását kiszűrve a — 200-as szinti vízhozam 18—20 m?lp mennyiségben határozható meg. A vízelzárást megvalósultnak tekinthetjük, költsége 12,5 MFt volt. A K-i irányú és a Janza patak pillérétől K-re fekvő terület oligocén-telepi feltárását befejezték és azt folyamatosan fejtették. A további K-i irányú kutatás leállítását a telep elvékonyo- dása indokolta. (Az alsó pad 0,7—0,5 m, a köz- márga 0,7—0,9 m, a felsőpad 0,4—0,5 m vastag volt.) Az év végén megkezdték a Janza-patak pillérének előkészítését. A széntelep és a patak közötti fedőréteg-vastagság 20—70 m. 1973. A Janza-patak pillérének lefejtésénél az ösz- szenövesztéses főtekezelésről iszaptömedékelésre tértek át. Ily módon a külszín süllyedése 0,6—0,8 m-ről 0,3 m-re csökkent. Megkezdték a Il-es függőleges akna oligocén- telepi pillérének előkészítését és lefejtését is. XII-es akna újranyitására hitelfedezet nem állt rendelkezésre, ezért az üzemet 1974. január 1-vel megszüntették, művelt területeit XIX-es aknához csatolták. XIX-es akna irányításával fejtik le a Janza-patak pillérét, a vágatpilléreket és azután a mezőt felhagyták.
