Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
136 Függelék A medence területén művelő vállalkozók és fontosabb szervezeti változások 1781. január 27. Csolnok. Az első szénkutatási engedély kiadása (Rückschuss Antal). 1795. Annavölgy. Uradalmának területén nyit bányát a gr. Sándor család. 1795 — 1812. Csolnokon a Vallásalap (a Helytartótanács ) művel saját szénjogán. 1795 — 1870. Csolnok. Különböző polgárokból alakult társaságok bérlik a csolnoki szőlősgazdák területének szénjogát. 1812—1838. Csolnok. Weissenberger és Társaivá szik bérbe a Vallásalap területét. 1812—1838. Mogyorósi bányászkodás első évei, a Vallásalap területén (Weissenberger és Társai). 1812. A tokodi bányászat kezdete. 1830—1843. Tokod. A Kerékhegy oldalán Brunner Antal és Staffenberg Ignác nyit bányákat. 1835. A szarkási bányászkodás kezdete. 1838—1853. Szarkáson Weissenberger Gáspár bérli az érsekség szénjogát. 1838—1857. Mogyorós. Miesbach Alajos veszi át a Vallásalap mogyorósi bérletét. 1838—1857. Csolnok. A Vallásalap bérletét Csolnok területén is Miesbach veszi át. 1842—1858. Nyergesújfalu bányászatát Singer Péter bérelte. 1842—1851. Dorog község határában az első szénkutatást (a Kőszikla É-i peremén) Waschuber Ferenc és fülke József János végzi (a Főkáptalan területén). 1845 — 1851. Dorog. A fennmaradt első írásos bérleti szerződés (az esztergomi káptalan és Jülke József János kötötte). 1845. Tokod. Miesbach szerzi meg a papnevelde területének többségét. 1850. Dorog. Kór ősi János felfedezi a dorogi széntelepet, melynek Miesbach kezdi meg a feltárását. 1851 — 1862. Dorog. A káptalan felbontja Jülkével és Waschuberrel kötött szerződést és azt Miesbach Alajos tokodi bérlővel köti meg. 1851. Pilis. Gróf Karátsony bányát nyit Pilisszent- ivánon. 1853 — 1868. Szarkás. Weissenberger Gáspár bérletét Brzorád Rudolf veszi át. (Ersekségi terület.) 1854. Ebszöny. Az ebszőnyi feltárás kezdete (a tényleges bányászat 1892-ben kezdődött és többszöri megszakítással 1976-ig tartott). 1855 — 1876. Nagykovácsi. Miesbach és Éder Ferenc Mátyás nyit bányát Nagykovácsiban. 1857—1868. Miesbach utóda Dräsche Henrik lett, aki átveszi annak dorogi, csolnoki, tokodi és mogyorósi érdekeltségét. 1858 — 1859. Nyergesújfalu. Luczenbacher Pál veszi át a bérletet Singertől. 1859—1873. Nyergesújfalu. Éder Mátyás bérli a szénjogot. 1861 — 1889. Dorog. Esztergomi társaság (Burány Károly, Schwartz József stb.) a Kőszikla É-i oldalán bányászkodik, a községi gazdák területén. 1867. Annavölgy. Dräsche átveszi az uradalom bérletét. 1868— 1898. A Drasche-bérlet területén megalakul a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat, amely megszerzi az annavölgyi uradalom szénjogát is. 1869— 1895. Szarkás. A Kőszénbánya és Téglagyár RT. átveszi a szarkási bányákat is. 1870— 1915. Csolnok. A szőlősgazdák területén különböző társaságok bányászkodnak. 1873—1883. Nyergesújfalu. Holitscher Fülöp és Weisz Károly bányászkodik. 1881 — 1901. Nagykovácsi. A Zwierzina társulat folytatja a bányászatot. 1882— 1889. Tokod. Éhrenwald Márk Tokod község szénjogát szerzi meg, eocén bányát nyit a Hegyeskő D-i oldalán. 1883— 1893. Nyergesújfalu területén az Általános Építési és Kőszénbányászati RT. befejezi a bányászatot. 1889—1898. Dorog. A Kőszénbánya és Téglagyár Társulat átveszi a dorogi gazdák szénjogát és Ódorogon bányát nyit. (1891. Samu-akna, 1893. Tömedék-akna.) 1889 — 1896. Tokod. Éhrenwald érdekeltségét átveszi az Észak-magyar Egyesített Kőszénbánya RT. és 1890-ben a várbereki dűlőben nyit bányát. (Tokod községi terület.) 1893—1898. Tokodaltáró környéke, Ebszőnybánya, Szarkás, a Trifaili Társulat bérletébe kerül (a Papnevelde, a Főkáptalan és az Érsekség területei). 1895 — 1931. Kósd. Két aknával kezdik a bányászatot (francia tőkével). A művelés többször megszakadt, míg 1931-ben végképp befejeződik. 1898. július 2. —1925. A Kőszénbánya és Téglagyár RT. bányáit és jogait átengedi az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT.-nek, amely így birtokolja Dorogon a községi gazdák, Csolnokon a vallásalapítvány, Annavölgyön az uradalmi és községi, Mogyoróson a vallásalapítvány területének szénjogát.
