Zolnay László: Románkori templom a komárommegyei Bajóton - Kézirat (195?)

-ö2./A baráti vár 1332-ben véglegesen elpusztul./A Bajótí-Hagymartoniak ezt kör

d •/

vetőleg nyugatmagyarországi birtokaikon élnek./ A XIII-XIV, századi ba2./

jóti vár a mai templomtól északabbrafekvő dombrészen keresendő,

3, /A templomtorony gótikus, északi oldalajtaját a XV. század első felében, akkor helyezik el, amikor a falu -1388-tól“ a Kanizsaiak, majd az esztergomi

17 / w */

érsekség birtokába kerül.

4, /A románkori ikerablakok elfalazását r. a fcSráz torony lőrésszerű ablakainak'

kialakítását a XVI, század első felére, a török háborúk korára tehetjük. Istvánfi Miklós krónikája , a Dobozy-házaspár -Bajóttal szomszédos Buszt a- Ijiaróton végbement - tragédiájának elbeszélése során részletesen beszámol arról, hogy 1526 őszén, a Vértesbe , illetve a Gerecsébe menekült magyarság-4./

mrlyon szívós ellenállást fejtett ki a török támadó ellen. A keskeny ablakok e vártemplom erőddéaUkitásának XVI. századi emlékei.

5./ A torony mai felső ablakai, a hajó ablakai, a hajó megnyújtása , a szentély

és a sekrestye kiképzése, a mai hajó-boltozat, a templom jelenlegi homlok5./

zatí ajtajával együtt XVIII, századi átépítések, bővítések eredménye. 1 2

1. / Pór müve, Turul, VII. évf. 5?. laptól.

2. / Bejártam a baj őt i határnak azt a Pélif öldszentker észt felé e3Ő dombját, a*

melyet a lakosság máig Beránvár, vagy Berényvár néven nevez, /Mint lakott hely cserepei 1333-ban; Pejér C.d, X. 1. 464, és X. 3. 239. lap/. A helynév, noha emlé kertet 3ertrand személynevére aligha lehet a Bajót lakkal, mégkevésbé a baj ót i várral kapcsolatos, felszínén nemcsak, hogy középkori épül»tmaradváíoyok nincsenek, de egyetlen kerámiaszórvány sem akadt,

3. / Mályusz; Zsigmóadkor i oklevéltár I, kötet, 824. szám.

4. /Iethvaní'i: História Regni Hungáriáé, Béca, 1758, 83, lj,p.

5. / Bél Mátyás /Cumí'tatue gtrlgoniensis c, kézirat, Esztergom, Pőegyházmegyei

levéltár, 146-147, lap/ 1730 körül Bajót felől szólván megemliti azt, hogy templomát már restaurálták, -1732-ban a canonioa visltatlo alkÄnäval fel- *jeg?2ik azt, ho^jy Szt Simon és Juda tiszteletére dombon épült templomát ke- ritetlen temető övezi. A templomnak e^.kor három oltára van, sekrestyéje adat nincs, szentélye boltíves, mennyezete deszkázott. Kórusa van, de padjai hiányzanak. Fe lézereié se szegényes. ” Az 1755 évi can^nica visitatio már a sekrestye elkészültéről s a mennyezet bevakolásáról számol be. Ek,:or említik azt, hogy restaurálását Keresztély Ágost primás /1707-1725/ kezdte meg* -Villányi: Lhé hány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891, 87, és 91. lap.