Prokopp Gyula: Prokopp János (1981)

9. Az esztergomi városház bővítésének terve 1866-ból; a Bottyán János utcai homlokzat.

(Komárom megyei Levéltár)

sämmtlicher Bauten) úgy a hajógyár területén, mint az állomásokon. Az „Ausführung” szót nyilván tágabban kell értenünk, mert más adatokból kitűnően nemcsak irányította és ellenőrizte a reá bízott építkezéseket, hanem tervezte is azokat.13 Tervei a társulat bécsi központjába kerültek bizottsági (in Sitzung) elbírálásra.

Szolgálata első évének nevezetes eseménye volt a magyar korona megtalálása 1853. szeptember 8-án. A korona felkeresésére küldött bizottságot a társulat külön hajója vitte Orsó vára, és őt e bizottság kíséretébe osztották be. így lehetett szemtanúja a nevezetes eseménynek. A korona elrejtésének helyéről térképet készített, amely még ugyanabban a hónapban sokszorosításra került.14

13 Erre nézve utalunk a 21. és 23. jegyzetben idézett kérvény, illetőleg bizonyítvány szövegére. — Az aldunai állomásokon (Baja, Bezdán, Orsóvá, Tum-Severin, Sémiin stb.) való tartózkodásáról ismételten említés történik. — Bizonyára megfordult Esztergomban is, különben aligha ismerkedett volna meg Trenker János esztergomi kereskedő Jozefa

leányával, akit 1853. novemberében feleségül vett.

14 A korona megtalálása alkalmából készült emléklapot Wagner József pesti műkereskedő (Dorottya u. 10.) adta ki. A lap felső részén láthatók a koronázási jelvények, a középen Orsóvá látképe, alul pedig a térkép. (Sajtóközlemények: Pester Post, 1853. szept. 22.— Egyetértés, 1889. aug. 18. — Budapester Tagblatt, 1889. aug. 19. — A lap fényképét közli: A korona kilenc évszázada — Budapest, 1979. Magyar Helikon.)

144