Prokopp Gyula: Prokopp János (1981)
/ át.' At. érsekségnél betöltött tisztségét haláláig (1894) viselte, és itteni tevékenysége teszi ki a zömét élete munkásságának. Emellett azonban még egyéb munkakört is vállalt. Az 1871. évi általános tisztújítás alkalmával Esztergom vármegye választotta mérnökévé28 és ezt a hivatalát mindaddig viselte, amíg az államépítészeti hivatalok szervezésével meg nem szűnt a megyei mérnöki tisztség. Midőn megvált a megyei szolgálattól,29 30 Eorgách Ágoston főispán a megye tiszteletbeli mérnökévé nevezte ki.31 Megyei munkásságának túlnyomó részét az utak és hidak, valamint a megyei épületek karbantartásáról való gondoskodás tette ki. A megye levéltára (jelenleg: Komárom megyei Levéltár — Esztergom) szintén több rajzát őrzi, közöttük a kéméndi Garam- híd tervét. Néhány hónappal azután, hogy Prokopp János megyei tisztsége megszűnt, Esztergom város alakította újjá képviselőtestületét és tartott általános tisztújítást. A mérnöki állásra egyedül ő nyújtott be pályázatot, de utóbb visszavonta azt.32 Ezért egyelőre betöltetlenül maradt a mérnöki állás. Újabb pályázat hirdetése után, 1878. márciusában került sor a mérnök megválasztására. Ekkor Prokopp Jánoson kívül Diebl Károly mérnök is pályázott, a közgyűlés azonban szavazás nélkül, egyhangú határozattal Prokopp Jánost választotta meg a város mérnökévé.33 A következő tisztújítás (1883) alkalmával ismét ő lett a város mérnöke, de az ekkor kezdődő hatéves ciklust már nem szolgálta végig. 1886-ban — egészségének megromlására hivatkozva — lemondott a városnál viselt hivataláról, amelynek keretében az építés-rendészet és a közmunkák tervezése és felügyelete mellett csak kevés alkalma nyílott építészi feladatok megoldására. Mégis megemlítjük egy 1878. évi, meg nem valósult kórház-tervét, továbbá az esztergom-belvárosi plébániatemplom toronysisakját, amely máig is áll. 1880 végéig (a kezdő időpont ismeretlen) a bajnai Metternich-uradalom- ban is „építészeti tanácsadó” tisztséget viselt, de itteni tevékenységét nem ismerjük közelebbről. Végül megemlítjük még néhány esztergomi alkotását, amelyek egyik szolgálati viszonyával sincsenek kapcsolatban. Ilyenek az egykori polgári lövészegylet lövöldéje, amelynek ma már csak a kapuzata van meg, eléggé romos állapotban (Petőfi u. 42. szám), — az egykori családi házhoz tartozó kert kerítésfala (Beloiannisz u. 1.), — valamint az egykori családi házzal szomszédos ház (Kossuth L. u. 40.) utcai traktusa, amely 1944—45 telén bombatámadás áldozata lett. E sokirányú elfoglaltsága mellett még társadalmi munkára is jutott ideje. 1874-ben megalapította a Zenei Kört,34 amely a század végéig fennállott és jelentős zenei életet hozott Esztergomba. 29 Esztergom megye 1871. évi jegyzőkönyve nem maradt fenn, de Prokopp János az egyik iratában a „2. jkv. 1871.” számra hivatkozva tesz említést megválasztásáról. 30 Az államépítészeti hivatalok szervezése során felhívást kapott az állami szolgálatba való átlépésre, de ő nem élt ezzel a lehetőséggel, mert le kellett volna mondania az érseki uradalomban viselt állásáról, sőt még áthelyezésnek is kitette volna magát. 31 Esztergom megye 1877. december 27-i közgyűlésének jegyzőkönyve. (206. oldal.) 32 Esztergom város közgyűlésének 1877. évi jegyzőkönyve (május 30.) szerint „indokolva” vonta vissza a pályázatát, de az indokot nem említi meg a jegyzőkönyv, a vonatkozó iratcsomót pedig már kiselejtezték. 33 Esztergom város közgyűlésének 1878. évi jegyzőkönyve (március 7.) 31 Borovszky: Magyarország Vármegyéi és Városai — Esztergom Vármegye — 172. oldal. 157