Dobay Pál: Pálosok a Pilisben és a Pilisből. A Pálos rend születése és elterjedése (2006)
Mohács után (1526) - amely óriási csapást mért a Pálos rendre is - csak a lengyel és portugál rendtartományok maradtak épen. A történelmi források szerint a törökök a pálosok százait gyilkolták meg, vagy hurcolták rabságba; soha többé nem pótolható könyv- és levéltárakat semmisítettek meg, s lerombolták a biidaszentlőrinci pálos főmonostort is, ahol a rend virágkorában 6QQ(!) szerzetes élt és dolgozott. ***** A rendet 1786-ban feloszlatta II. József. A XIX. század közepétől azonban ismét szabadon működhettek, de magyarországi - sajnos nem végleges - visszatelepülésük csak 1934-ben valósulhatott meg. Régiónkat érintő rendtörténeti érdekesség, hogy közben Simor János hercegprímás 1867-ben, Vaszary Kolos prímásutódja pedig 1903-1906 között Bajót-Péliföldszentkereszten kísérletet tett a pálosok visszahonosítására, ám a (ruhaszínük után) fehér barátok nem tudtak e kedves búcsújáróhelyen gyökeret ereszteni. A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi eltörlése természetesen őket sem kímélte. A szétszóratás után börtön, nyugati emigráció vagy kétkezi munka lett legtöbbjük jutalma”. A lassan lazuló diktatúra vége felé nagyobb részük egyházmegyei szolgálatba kerülve, ha nem is mint szerzetes, de lelkipásztorként működhetett. 1988. óta ismét tudunk magyar földi pálosokról. A tartományfönöki hivatal Pécsett talált otthonra. Ezenkívül a budai Sziklakápolnában, Márianosztrán és Petöfiszállás-Szentkúton (Pálosszentkúton) élnek pálosok. Visszatérésük ill. itthoni megmaradásuk remélhetőleg végleges. ***** Nemzetünk jól ismert balsorsát láthatjuk abban is, hogy ennek az ízig-vérig magyar szerzetesrendnek a súlypontja Lengyelország területére tevődött át Ma nem Klastrompuszta, nem az ezt követő Budaszentlőrinc, nem is Pécs, hanem a lengyel Czestochowa a pálosok fellegvára. Csehországon, Szlovákián kívül Portugáliában, Amerikában, sőt legújabban Ausztráliában is van tudomásunk működésükről. A rendtagok mind a mai napig erdős-hegyes tájakon - de 5.