Dobay Pál: Pálosok a Pilisben és a Pilisből. A Pálos rend születése és elterjedése (2006)
A Pálos rend másik gyökere szintén ízig-vérig magyar földben keresendő. Néhány évtizeddel Özséb előtt a francia származású Bertalan pécsi püspök nagyon megkedvelte a közeli Patacs erdeiben élő remetéket. Magányukból, elrejtettségükből mintegy az evangéliumi „gyertyatartóra” helyezve őket, püspöki székhelye szomszédságában 1225-ben Szent Jakab apostol tiszteletére templomot és kolostort építtet, s ide gyűjti egybe az eddig külön-külön élő erdei „szentembereket”. Gondoskodik megélhetésükről, és közös vezeklő életükhöz alkalmazott rövid szabályzatot ír számukra. Gyakran és szívesen ellátogat hozzájuk, tanácsokat ad, tapasztalt elöljáróként vezeti őket. 1252-ben lemond egyházi méltóságáról s visszatér hazájába, a franciaországi Clun-be. Szigorú értelemben az őáltala építtetett Jakab-hegyi kolostort tekinthetjük I. Remete Szent Pál rendje bölcsőjének. ***** Mégis miért Esztergomi Özséb a rendalapító, ill. ahogy szerényen önmagáról vall: a rend megszervezője?! - Miután Klastrompusztán templomot és kolostort épít a Szent Kereszt tiszteletére, s ide gyűjti az eddig magányban élő pilisi remetéket, rövidesen tudomást szerez a Pécs melletti Szent Jakab kolostor hasonló életvitelű lakóiról. Felveszi a kapcsolatot velük, s kéri tőlük a saját kolostora számára is a Bertalan püspök által írt szabályzatot. A két kolostor vezetését tudománya és példás élete miatti tekintélye folytán rábízzák, s 1256- ban az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinaton már mint a Pálos rend első tartományfőnöke jelenik meg (zsinat = egyházi tisztségviselők gyűlése, ahol fontos egyházjogi és hitelvi kérdésekről határoznak). ***** A Pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség - történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfönök 1520 körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530 táján írt „Vitae Fratrum” (= A [szerzetesjtestvérek élete) című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Egger er András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526) csak a Pilisben nyolc(!) pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastrompusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti(?) (Esztergom), pilismaróti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló) és a(volt) Liszenko-telepi rendház. Ma nincs annyi pilisi turistaház, mint amennyi kolostort épített a hajdani remetékből alakított szerzetesrend ugyanitt. ***** 2.
