Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
nik ki ezekből az iratokból. Mégsem lehet azonban kétséges, hogy a templom Packh terve szerint épült. A már említett hasonlóságon kívül erre utal az is, hogy 1839 nyarán Packh még életben volt és Komárom városának semmi oka sem lehetett arra, hogy figyelmen kívül hagyja azt a tervet, amelyet az egyházmegye főtemplomának építésze készített, aki — útban füssi birtokára — ismételten átutazott Komáromon [80]. * 1837-ben megújították az Esztergom-bel városi ferences templom tornyát, amely addig zsindelyezett sátortetővel volt fedve. Az új, hagyma alakú toronysisak Packh terve szerint készült [81]. 1886-ban a mai napig is álló hegyes toronysisakot tették a helyére, de az 1876. évi árviz alkalmával Beszédes Sándor által készített fénykép megőrizte a Packh-féle toronysisak képét. Az 1838. évi árvíz súlyos károkat okozott Esztergomban. Packh János háza is 2000 forintra becsült kárt szenvedett. A helyreállítás munkájában Packh készséggel segítette a várost. Tanáccsal szolgált a szükségessé vált utcarendezést illetően és elkészítette a város új kórházának a tervét. Ezt a tervet csak a Majer István rajzából ismerjük (40. kép), de az épület némi változtatással ma is áll (Zalka Máté u. 124—126.—Szociális otthon). A kápolna homlokzatán barokk kapukeretet találunk a klasszicista ablakok alatt. A város ugyanis azt kívánta, hogy a régi kórház kápolnájának használható részeit építsék be az új kápolnába[82]. * Packh 1835 után sem szűnt meg beadványokkal ostromolni a kamarát a várbeli építkezés újrakezdése érdekében, sőt még a káptalan közbenjárását is kérte. A kamara azonban továbbra is csak halasztotta az ügyet, a bazilika félbehagyott épületén pedig mindig jobban láthatóvá vált a pusztulás. A félig beboltozott szentélyt még 1831 őszén ideiglenes tetővel fedték be, de a csupán egy télre szánt tető az évek múltával már alig nyújtott védelmet. A kupola hatalmas nyílása teljesen nyitottan állott, mert ide még szükségtetőt is csak akkor tehettek volna, ha a nyílást körülvevő falakat egyenlő magasságra emelik fel. A kupola nyílásán keresztül már a kriptába is behatolt a nedvesség. A bazilika épületét körülvevő állványok elkorhadtak, a szabad ég alatt felhalmozott építőanyag és eszközök romlottak, kallódtak. 1838 januárjában Packh már csak a védőintézkedéseket sürgette a kamaránál. Ennek a beadványnak valóban bürokratikus gyorsaságú elintézéseként októberben bizottságot küldött ki a kamara, ismét Nobile vezetésével. A bizottság megállapította a bajokat és Packhra próbálta hárítani a felelősséget, ő azonban hivatalos irataival igazolta, hány sikertelen kérelmet terjesztett elő az épület állagának és az anyagoknak megvédése érdekében. Ennek a vizsgálatnak volt annyi eredménye, hogy most már Nobile is javasolta a kamarának a védőintézkedések elrendelését , de erre már csak a következő tavasszal került volna sor. 1839 elején azonban végre megtörtént a Rudnay Sándor halála óta üres érseki szék betöltése és ezzel véget ért az érseki javadalom'kamarai igazgatása. * aíí •JtKstrjcaoui VJ KÓR ÉS SXXGÉSYXK. HÁ'XA. 40. Az esztergomi kórház terve — Homlokzat Kopácsy József veszprémi püspök, Esztergom új érseke, 1839. május 28-án vette át az esztergomi egyházmegye kormányzását. Már előzőleg tájékozódott az esztergomi viszonyokról és beiktatása után nyomban intézkedett. Packh ismételt kérése ellenére feloszlatta az építési hivatalt és a jószágigazgató hatáskörét a várhegyi építkezésre is kiterjesztette, a munka műszaki irányítását azonban továbbra is Packh kezében hagyta. Hét évi várakozás után ez is nagy eredmény volt Packh számára, aki időközben a polgárjog megszerzésével még szorosabban Esztergomhoz kötötte magát [83]. Friss lendülettel fogott a munkához, mert végre remélhette, hogy megéri az építkezés befejezésének örömét és dicsőségét és ezzel együtt jutalmát is. A következő hónapokat az előkészületek foglalták el, hogy 1840 tavaszán elkezdődhessék az építés munkája. Már csak a tél néhány hónapja választotta el Packhot az újrakezdés várva várt napjától, de ez a nap sohasem virradt fel számára. A 43 éves, alkotásvággyal teli építész 1839. október 8-án. dolgozószobájának könyvei és rajzai között rablógyilkosság áldozata lett [84]. Két nappal később, október 10-e délutánján, a bazilika kriptája fogadta be tervezőjének testét^]. * A Packh halálával árván maradt építkezés számára új vezetőről kellett gondoskodni. Kopácsy — Pyrker László egri érsek ajánlására — Hild Józsefre bízta a munka folytatását. Hild mellőzött minden korábbi tervet és a saját elgondolása szerint épített kupolával koronázta meg Kühnel és Packh hatalmas épület-hasábját és vette körül azt a méltóságteljes tornyokkal és a lenyűgöző előcsarnokkal. Érthető tehát, hogy a későbbi nemzedék előtt egyre jobban elhalványult a tragikus sorsú Packh János emléke. Ezért tartottuk illőnek, sőt szükségesnek is, hogy emlékezetbe idézzük pályáját és alkotásait. Prokopp Gyula JEGYZETEK 1 Az általános építészettörténeti művek terjedelmén túl csak Edvi Illés Gyula (Az esztergomi főszékesegyház — Bp. Franklin társ. — 1929.) és Eevárdy Ferenc (Pannonhalma építéstörténete — Művészettörténeti Értesítő —1959. 1. szám.) foglalkoztak Packh János munkásságával, de csupán az esztergomi bazilikával, illetőleg Packhnak pannonhalmi alkotásaival. 2 A prímási levéltár Rudnay iratai között (Archívum eccle- siasticum — Acta cardinalis Rudnay — P. E. no. 32.) négy köteg- nyit tesznek ki az építkezésre vonatkozó iratok. Ezen kívül vannak az 1822 — 1839. években fennállott építési hivatal (Central-Bau- amt), valamint az építési pénztár (cassa aedilis) könyvei és iratai, amelyek több mint száz kötetre, illetőleg iratcsomóra terjednek. Közülük kiemeljük a „Dispositions-Protocoll” című sorozatot, valamint az ,,Excerpte aus den Amtsbüchem des Graner Basilica- Bauamtes von Jahr 1822. bis Ende 1831.” című kötetet, amely összefoglalva nyújtja a Rudnay-korszak fontosabb adatait. (A szövegben említett források — ha nincs egyéb megjelölés — a prímási levéltárban vannak.) 23
