Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
Packh nemcsak megkezdhette, hanem he is fejezhette, Rudnay a székesegyháznak ebben az északi oldalkápolnájában kívánta fenntartani a Várhegy ősi szentélyének, a Szt. István első vértanú tisztaletére épült, valószínűleg Géza-kori templomnak az emlékét, melynek maradványait az 1820. évben kezdett planírozás semmisítette meg. Egyszersmind ez a kápolna volt kijelölve arra is, hogy befogadja Rudnay elődjének, Károly Ambrus prímásnak síremlékét, amelyet Giuseppe Pisani készített az elhunyt érsek testvéreinek megbízásából^]. A téglalap alaprajzú és félköríves dongaboltozattal fedett kápolnát két félköríves nyílás köti össze a templom hajójával. E nyílásokkal szemben egy-egy, ugyancsak félkörívvel záródó ablak, az erősen kiugró párkányzat felett pedig két kisebb, tégla alakú ablak biztosítja a kápolna világosságát. A nyugati oldalon két hatalmas oszlop fogja közre az oltárt, amelynek szt. István vértanút ábrázoló szobra a mögötte levő domborművel együtt Ferenczy István [36] alkotása. A keleti oldalt az említett síremlék foglalja el. Rudnay haláláig 61—78 láb magasságig emelkedtek a templom falai, megépült a kupolát tartó négy hatalmas pillér az összekötő boltívekkel együtt, elkészült a főhajó és a sekrestyék boltozása, a szentély beboltozása pedig éppen folyamatban volt. Elkészült továbbá az előcsarnok alapozása, a dunai és a két oldalhomlokzat szobrászati dísze, a belső márványburkolás pedig 41 láb maró. A hévégi templom hosszmetszete gasságig emelkedett. Felépült a meredek hegyoldalt védő partfal az alagúttal és annak két díszes kapujával együtt. A Várhegy déli oldalán kialakították az építendő palotának teraszokra osztott kertjét, a keleti oldalon pedig a széles feljáró utat. Ennek két oldalán felépült 6—6 kanonoki ház és elkészült az egyik szeminárium alapozása[37]. * A bazilika építésével kapcsolatos Packhnak az az újítása, hogy az egykori Habsburg-monarchia területén elsőként gyártott üreges téglát. A tégla mintadarabját és készítésének leírását Metternich Kelemen kancellár hozta magával az 1825. évi franciaországi útjából, és a bécsi Polytechnisches Institutnak ajándékozta azokat. Az intézet 1826-os évkönyve^] ismertette az újfajta téglát és hozzáfűzte Mettemichnek azt az óhajtását,hogy azt gyártsák és használatba vegyék. Packh az 1829—30- as télen huzamosabb időt töltött Bécsben és ekkor közelebbről megismerve a mintadarabot, elhatározta, hogy megkísérli az üreges tégla gyártását. A próba sikerült és 1830 nyarán már ebből a téglából építette fel a palotakert emeletes kertészházát, 1831-ben pedig üreges téglával boltozták be a bazilika sekrestyéi felett levő emeleti helyiségeket és kezdték el a szentély boltozatának építését. Packh újításának hirére 1831 májusában Miksa főherceg, a Linz mellett épülő erődítmény (das grosse verschanzte Lager bey Linz) parancsnoka mintadarabot és leírást kért Packhtól. Ő teljesítette a kérést, a főherceg pedig arany zsebórával és óralánccal viszonozta Packh szolgálatát és közölte, hogy ő is gyártat hasonló téglát. Még ugyanebben az évben 56 nyomtatott oldalas, ábrákkal illusztrált ismertetést adott ki Packh az üreges tégla gyártásáról és felhasználásáról [39]. Metternich arany szelencével jutalmazta Packh kezdeményezését [40]. * A Várhegyen folyó építkezés mellett Packh még négy további templomépítést is tervezett Rudnay megbízásából. Időrendben első volt a Gerecse tövében fekvő Hé- reg község templomának kibővítése. Ezt a templomot Esterházy Imre prímás építtette 1737-ben egy templomrom quaderköves falaira, de az 1783. évi egyházlátogatás már kicsinynek és romladozónak találta. Rudnay 1823- ban adott megbízást Packhnak a templom bővítésére. Packh elbontotta a templom szentélyét és helyébe 9 öl és 3 láb hosszú, 6 öl és 2 láb széles és 1 r öl magas ovális teret csatolt a korábbi formájában meghagyott hajóhoz. Ezt a teret faszerkezetű kupolával födte be, mögéje pedig a hajónál is alacsonyabb sekrestyét épített. Ez a két utóbbi épületszakasz félkör alakú ablakokon át kapja a fényt. A hajó elé négyzet alaprajzú, szerényen tagolt, a legfelső szakaszában hengeres torony került, melyhez Packh ismételten visszatért és amelynek monumentális példánya a pannonhalmi toronyéi] (10. kép). A második az Érsekújvárral szomszédos Bajcs község temploma. Bajcs a középkor óta az esztergomi érsekség birtoka volt. A XVI. és XVII. század harcaiban elpusztult falu helyén Batthyány József érsek a XVIII. század végén majorságot telepített és az egykori templom romjaira ,,filagoriá”-nak nevezett háromszintes nyárilakot építtetett. A földszinten volt a kápolna, a félemeleten három kisebb szoba, az emelet pedig egyetlen nagy terem volt. A kápolna nemcsak a prímás magánkápolnája volt, hanem ide jártak a major lakói is. A XIX. század elején már kicsinynek bizonyult ez a kápolna, azért Rudnay az egész épületet templommá alakíttatta át. Packh az épület négy falán és a tetőzeten kívül mindent elbontott, a tető alá gerenda-mennyezetet húzott és az épületnek az út felé eső végére tornyot, az ellenkező oldalon pedig sekrestyét épített. Packh terve szerint készült az oltár is az egész berendezéssel együtt. Rudnay 1829 májusában rendelte el az átalakítást, a következő év májusában pedig már használatba vették a templomot [42]. 10
