Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)

végző kőfaragók 3 forint napibért kaptak, ugyanakkor a másutt dolgozó kőfaragók bére csak 2 forint volt. 27 Packhnak 1831 szeptemberében Majláth kamarai biztos­hoz intézett jelentéséből. 28 Ennek példái közül megemlítjük az üreges tégla gyártását, továbbá, hogy az alapok ásásakor kitermelt jó minőségű agyag fel­dolgozására ideiglenes téglaégetőt rendezettbe a helyszínen, 1830-ban pedig megkezdette a téglaégetésnek széntüzelésre való átállítását. 29 Alois Pichl (1782 — 1856) osztrák építész (Thieme-Becker: Künstlerlexikon — XXI. kötet p. 585.) ezúttal Görög Demeter udvari tanácsosra hivatkozva jelentkezett Rudnaynál. Reveiében (1824. jan. 12.) megemlíti, hogy édesanyja magyar, ,,eine geborene Schomody von Colosvard aus Pest.)’ 30 Koch Henrik (1781 — 1816) építette a fóti kastélyt (Művé­szeti lexikon II. köt. 658. o.) — Őt gróf Barkóczy János ajánlotta Rudnaynak. Reveiében, mely az Ung megyei Pálócon, 1824. február 21-én kelt, egyebek között ezt írta: ,,Architectus idem (ti, Koch) hie, inter nos 14 annos transegerit, per quos tarn artis, quam gustus non secus et moralitatis suae tanta omnino ediderit specimina, quod quisCunque ad has veniat partes et opera illius videat, certe omnia illa admiratur. Sex inter dominatus hie, utpote duos comi- tes Sztáray, comes Waldstein, comes Andrássy, Okolitsányi et me, castella, ecclesias, parochias, domos viridarias, aedificia oeconomica omnis generis, hortos anglicanos, novissimi et selectissimi gustus, perfectissimaeque artis, ad contentum omnium posuerit, ita ut revera dici possit, quod facta et acta illius loquantur, artem et ta- lenta illius testentur.” 31 Engel József (1776 —1827) építette a nagygannai templo­mot, a csákvári kastélyt, a váli templomot és ő kezdette el a pannon­halmi kolostor átépítését, melyet utóbb Packh folytatott. (Művé­szeti lexikon I. köt. 624. o.) — Gróf Esterházy József kancelláriai tanácsos Rudnayhoz írt ajánló levelében (1824. febr. 2.) említi, hogy ő ismeri Engelt ,,a tempore, quo Kismatronii, Csákvarini et Keszt- heléni structuris operám daret”, továbbá, hogy Engel „majorem an- ni partem in Hungária, inque Strigoniensi vicinitate transigat.” 32 Az akó régi folyadékmérték, kb. 50 literrel egyenlő. 33 Az idézetek az említett leveleknek hitelesített másolatából valók, amelyek Packhnak 1834. február 28-án kelt és a kamarához intézett jelentéshez E./. jel alatt mellékelt füzetben találhatók. 34 A Süttő és Tardos községek határában fekvő uradalmi már­ványbányákban Eudwig van Remy a tervezésre kapott megbízás után vizsgálatot tartott és vizsgálatának eredményéről az 1820. július 15-én kelt jelentésében (Prímási levéltár — Archívum juridi- co-oeconomicum — Titulus 28.) számolt be. Eszerint a Süttő határá­ban található szürke márványból nagyobb tömbök és oszloptör­zsek is kitermelhetők. Ugyanez volt a véleménye a Kiihnel által kiküldött kőfaragópallérnak is. A termelés megkezdése után azon­ban Schroth András szobrász és az uradalmi kőfaragók is megálla­pították, hogy ez a márvány nem alkalmas a szükséges méretű osz­lopokhoz. Tatai és győri kőfaragómesterekkel, majd bécsi szakértők­kel is megvizsgáltatta Kühnel a márványt, de végül is el kellett állnia attól, hogy azt oszlopok céljára felhasználja. 35 Giuseppe Pisani (1757 —1839) 1821 óta a modenai akadé­mia igazgatója volt (Éber 1/ Művészeti Lexikon — II. köt. 305. o.) — A kész síremléket már 1825-ben Esztergomba szállították, de mivel a kápolna még nem épült fel, egyelőre a kriptában helyezték el. — A szoborművet Ferdinand és Miksa főhercegek készíttették. 36 Rudnay más megbízásokat is akart adni Ferenczynek. Két angyalszobor gipszmodellj ét el is készítette Ferenczy, de Rudnay halála után sem ez, sem más terv nem valósult meg. 37 A kertet a Várhegyre vezető szerpentin út építésekor szün­tették meg (1861—63). — A szeminárium épületét Hild József építette a már korábban elkészült alapokra. 38 Jahrbuch des k. k. Polytechnisches Instituts — 1826. p. 123. Az ismertetést Prechtl János József, az intézet igazgatója írta. 39 Címe: ,,Neue Bauart mit hohlen Quaderziegeln, oder Ab­handlung über die vielen und vortrefflichen Eigenschaften dieses Baumaterials, dann über ihre Erzeugung und über ihre Anwendung bey allen Bauten überhaupt, so wie ihre Verbindung zu allerley Gewölben — von Joh. Bapt. Packh dirig. Architecten des Metro­politanbaues Sr. Eminenz des Herrn Cardinals, Fürst Primas von Ungarn etc. — 1831. — gedruckt bey Joseph Beimei, Besitzer der (rraner und einer Pester Buchdruckerey.” — I/ásd a szerzőnek ,,Az első üreges tégla gyártása Magyarországon” című cikkét (Építő­anyag — 1963. 1. szám 31—36. o.) — Petiik Géza a „Magyarország bibliographiája 1712 — 1860” című művében (Bp. 1891. 3. köt. 16. o.) említi Packhnak egy másik szakirodalmi munkáját is:: „Neuerfundene feuerfeste und wasserdichte Spardächer, ein vor­zügliches Mittel zur gänzlichen Abwendung der Feuergefahr von den Dächern und Ortschaften, und zugleich wegen ihrer schönen Form ein Mittel zur Beförderung der reinen Architectur. — Pest, 1830. Beimei, 8 —r. 122. 1.” — de ennek a könyvnek egyetlen pél­dányát sem tudtuk feltalálni. 40 A „Hirnök” 1839. október 14-i számában megjelent tudó­sítás említi, hogy az elrabolt értéktárgyak között volt a Metternich- től kapott szelence is. 41 1855-ben restaurálták a templomot. Valószínűleg ekkor bontották el az ovális tér kupolaboltozatát, valamint a torony leg­felső szakaszát. ., 42 1871-ben Simor János érsek megnagyobbíttatta a templo­mot, a tornyot pedig magasabbra vétette. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott a templom, a berendezéséből csak az oltár két angyalszobra maradt meg. 43 Maga Packh így jellemezte tervét az 1829. február 9-én Rudnayhoz írott levelében: „Das grössere Ansehen, welches dieser Plan gegen jenen (ti. a Verner-féle terv) gewährt, entsteht durch die reinen Verhältnisse der Architectur und das zierliche in denen abwechselnden Theilen des Styles, und dieses Ansehen vermehrt keineswegs den Kostenaufwand.” 44 Ezt a kápolnát Iványi János esztergomi kanonok, az 1827. augusztus 26-án elhunyt Benyovszky János nagyprépost végren­deletének végrehajtója építtette 1829-ben, az utóbbinak a szt. Tamás-hegyen levő sírja fölé. — Packh halála után a hagyaték terhei között felsorolva találjuk Treitschek Farkas esztergomi kő- mi vesmester 48 forintnyi követelését, mint a szenttamási kálvária építésénél végzett munkájának díjából még hátrálékos összeget. Valószínűsítő adatként szolgál még az is, hogy Packh mint a ka- nonoki házak építésének felügyelője és Iványi mint a káptalan meg­bízottja, kapcsolatban voltak egymással. 45 Rudnay halála után, a Packh elleni támadások során több hibát véltek találni ezen az épületen. A kifogások egyike volt, hogy az oldaltornyokat csak nehézkesen lehet megközelíteni és nem lehet elhelyezni bennük a szükséges nagyságú harangot. Packh ekkor fel­vetette annak lehetőségét, hogy különálló harangtornyot épít a templom mellé, ez azonban — nyilván költségkímélés okából — nem valósult meg. — Kazinczy Ferenc Pannonhalmáról hazafelé utazva 1831. április 13-án járt Esztergomban és az akkor már be­fejezéséhez közeledő templomról így emlékezik meg: „Oh, ha annak lámpát nem adnának, óh, ha tomyocskákat sem! ... De a keresz­tyén cultus harangokat és az új ízlés a kupolára lámpát kíván.” (Kazinczy Ferenc utazásai — Pest, Ráth M. — 1873. 48. o.) 46 Ézeket a rajzokat a Komárom megyei levél tár őrzi. — Az északi szárny földszintjén épültek a börtönök (később kocsiszínné alakították át). — Packh halála után itt tartották fogva a gyilkos­ságra való felbújtással gyanúsított özvegyet. 47 Pyrker leveleinek hitelesített másolata a 33. jegyzetben em­lített füzetben található. 48 A sokszorosított tervrajzok megtalálhatók az egri érseki levéltárban, valamint az esztergomi Főszékesegyházi könyvtár rajz­gyűjteményében. 49 Packh megokolásának ismeretében nincs szükség annak fel­tevésére, hogy Pyrker megváltoztatta a Packh-féle tervről alkotott ítéletét, különösen, hogy mások véleményére figyelemmel tette ezt. (Voit Pál: Az egri főszékesegyház — Eger, 1934. 18. o.) Az egri érseki levéltárban nincsen nyoma annak, hogy a szétküldött litog­ráfiákra akár csak egyetlen észrevétel is érkezett. Kazinczynak Voit által idézett szavain kívül senki másnak a véleményét nem ismerjük. Ez pedig (,, . . nem kérdés, hogy jó lesz-e . .”)egyáltalán nem tekinthető negatív véleménynek. 50 Pyrker érsek kéziratos önéletrajza a bécsi Nationalbiblio­thek kéziratgyűjteményében van. (Ser. nov. 4446.) 51 Ezen a véleményen van Voit Pál is. (Már idézett művében, 30. o.) 52 A pannonhalmi, valamint a többi bencés építkezésre vonat­kozó forrásainkat: Protocollum actorum conventus S. Martini ab anno 1816. usque 1841. — Diarium monasterii S. Martini — 1832. évi építési iratok — Czinár Mórnak „Monasterii S. Martini, saeri montis Pannóniáé História” című kéziratos művét, valamint Packh tervrajzait — a pannonhalmi levéltár őrzi. 53 Ezek a rajzok részint a prímási levéltárban, részint a Fő­székesegyházi Könyvtár rajzgyűjteményében vannak. Az utóbbi helyen van a levél is. — Valószínűleg ezekre a rajzokra vonatkozik Balogh Jolánnak az a megjegyzése (Az esztergomi Bakócz-Kápolna — 1958. — 19. o. és a 30. jegyzet), hogy Packh romantikus stílusú tervváltozatot is készített az esztergomi bazilikához. 54 A már említett Hormayr-féle Archívon kívül a Pesten megjelenő „Iris” 1826. évi 62. és 1827. évi 49, 50. és 107. számá­ban, a Stuttgartban megjelenő „Kunstblatt” 1828. évi 25 — 27. számaiban, a bécsi „Allgemeine Theaterzeitung und Originalblatt” 1829. évi 74. számában, valamint a „Vallási és Egyházi Tár” 1832. évi 1 füzetében találunk tudósítást az esztergomi építkezésről. — dr. K. G. Nagler: Neues allgemaines Künstler-lexicon-jának X. kötetében (München, 1841. p. 453.) ír Packhról, Caroline Pichler pedig a „Denkvürdigkeiten aus meinem leben” című művében (Wien, Pichler-Verlag —1844. — II. kötet p. 76 — 79.) emlékezik meg róla. 55 ’’Homines hi elatae mentis subjugationem omnium dinasti- amque suam unice quaerunt” — írta Feichtinger Ferenc esztergomi tiszttartó a Mérey Sándorhoz írt 1822. július 28-i jelentésében. 56 Packh János szülein kívül itt van eltemetve Mária nevű leánya, továbbá Packh Ferenc a feleségével és leányával, valamint Münzbergemé sz. Paumon Katalin, akinek a rokoni kapcsolata ismeretlen. — 1944 — 45 telén bombatalálat érte a sírt. A síremlék ledőlt és azóta sem állították fel. 57 A házasságkötés az Esztergom-vízivárosi plébánián van anyakönyvezve. A Krotky-család ugyanis a Vízivárosban lakott (Bajcsy-Zsilinszky u. 53.) 58 A házassági szerződés a Komárom megyei levéltárban van Packh János hagyatékának iratai között. — Packh Máriának anyai 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom