Ősi magyar népszokások, dalok és táncok bemutatója a MOVE szigeti sporttelepén. Műsor 1939. augusztus 15-én (1939)
Bekäsizöntö. Alig fél éve, hogy az ország szive megdobbant a Mátyusföld, a Kisalföld, a Csallóköz, az Ipoly és Garam-menti községek leiszabadulására. A leiszabadulás után létrejött a testvéri kapocs az ősi vármegyében. A felszabadult községek magyar érzésű, fiai ma eljöttek ide, Szent István városába. Nagyboldogasszony ünnepére bemutatni az évszázadok óta megőrzött szokásaikat, dalaikat és táncaikat, lelkünk gyönyörködtetésére, faji érzésünk emelésére. Látjuk, hogy a húsz évi elnyomás nem tudta megszüntetni az elszakított községek igaz magyar népének lelkében mindazt, amiben fajunk szépérzéke hamisíthatatlan eredetiségben a legjellemzőbben nyilvánul meg. Nem szűnt meg a fajmagyar művészi alkotókedv, amely a mesében, a dalban, népszokásban, a táncban, sőt még a babonában is kifejeződő költői érzéssel kapcsolatosan megvan. Gyönyörű gondolat, hogy a vármegye rejtett értékeit bemutatják ezen a nagyszerűen összeállított szigeti színpadon a Nagyboldogasszony-napi ünnepség keretében, mert mi városiak látjuk a magyar falu értékét, amely elbűvöli a szivet és a nép énekes ritmusa, lábának kemény dobbanása, imádságos, megbékélt arcának megszépült vonásai kinyilatkoztatják a magyar jövőt, a magyar élet lüktetését, amely nekünk városiaknak csak emelheti hitét a magyar jövőben. A vendéglátó Esztergom városa Nagyboldogasszony napján kezet log a magyar faluval s ebből a meleg kézszorításból az ellentéteket áthidaló munkának kell születniamelynek egyenes célja az egymásra találás jegyében felépíteni a magyar jövő megvívható fellegvárát Helischer József Városi Könyvtár Esztergom VÁROSI KÖNYVTÁ Esztergom iém?
