Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
76 február 23-án bízta meg az egyházi főhatóság az igazgatói teendők ellátásával. A háború egyre inkább éreztette hatását, a front közeledtével az 1943/44. tanévet országszerte mogrövidítették. Hazánkat légitámadások érik, Esztergomot is. 1944. december 8- án a tanítónőképző is komoly kárt szenved. Az épület Bajcsy Zsilinszky, - Katona József utcai sarka földig lerom- bolódik. Elpusztul a tanári szoba, az igazgatói iroda, a szülői fogadó és két tanterem három súlyosan megrongálódott. Elpusztult a bennük levő bútor és az irattár, a szertári felszerelés egy része, melynek értékesebb darabjait a veszély fokozódásával már előbb becsomagolták és védett helyen raktározták.^76^ Már hazánkban befejeződött a háború, amikor 1945. április 9- én ismét megindult az iskolában a tanítás. Az első napokban osztályonként 3-4 növendék jelent csak meg. Fokozatosan növekedett számuk, de közel száz a tanév végéig sem jelentkezett, őket akkor nem is tudták osztályozni. Ezek egy része az ismét elszakított területeken maradt, szétszóródott az országban, esetleg a világ más részein, vagy családi tragédia miatt akkor nem folytatta tanulmányait. Közülük páran a következő években ismét jelentkeztek. (Az 1947/48. tanévben a Csehszolvákiához tartozó területről 9 leány tért vissza illegálisan tanulmányainak folytatása végett). Az iskola birtokába került információ szerint a háborús események következtében egy tanárnő és három növendék lelte halálát.^77^ A tanítás megindulásával egyidőben folyt a romok eltakarítása, a legszükségesebbek - ajtók, ablakok - javítása. A tulajdonképpeni helyreállítás évekig tartott. Költségeinek mintegy 80 %-át az állam fedezte, de a szülők, kisiparosok is segítetteké7®^ A helyzet, az adott történelmi körülmény komolyságot, nehéz munkát követelt a felnőttől és a diáktól egyaránt. Jól tükrözi ezt az igazgatónak az 1945/46. tanévről készült jelentése is:
