Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
39 A mintaóvoda megvalósulása ellenére a város, sőt Dorog gyermekintézményeiben is végeztek gyakorlatot a jelöltek. Ezzel biztosították az együttműködést a környék óvodáival, de a gyakorlat jól szolgálta a kölcsönös tapasztalatszerzés ügyét is. Ekkor úgy tűnt, hogy az alig kétéves intézmény viszonylag ideális körülmények között tudja a jövő óvónőit hivatásukra felkészíteni, mivel az épületben működött az iskola, a 60 fős kollégium és a mintaóvoda is. Az iskola - felszerelése gyorsabb gyarapításának reményében - nyomban megalakulása után vállalkozott arra, hogy a játéktervező intézet óvodai játékait saját mintaóvodájában kipróbálja. A fiatalok érdeklődése a pálya iránt megfelelő volt, amit bizonyít az is, hogy az 1953/54. tanévre a felvett 42 mellett 37 jelentkezését voltak kénytelenek elutasítani. A felvettek közül 24 a Dorogi, 10 a Tatai, 2 a Komáromi járásban, 5 Tatabányán, 1 Esztergomban lakott. A jelentkezők és a felvettek általános iskolai tanulmányi eredménye sajnos nem a legjobbnak mondható. Most is érvényesült a magyar társadalomra addig is jellemző egészségtelen szelekció. A felvettek közül kettő jeles, 18 jó, 19 közepes eredménnyel végezte az általános iskolát. Összesített tanulmányi átlaguk 3,61 - ugyanakkor a köz- gazdasági technikumba felvetteké 4,15 volt. Másrészt örvendetes, hogy a tanulók 80%-a munkás-paraszt szülők gyermeke, de ugyanakkor az egészségtelen társadalmi szelekcióra is utal ez az adat, mert továbbra is az értelmiségi hierarchia legalsó fokát (vagy legalábbis annak tartott) választották ilyen arányban. Sőt, e két jelentős társadalmi réteg gyermekei közül is a gyengébbek mentek óvónőnek, amit az általános iskolai tanulmányi eredmény mellett a középiskolában nyújtottak is igazolnak. Ehhez két adat áll rendelkezésünkre. Az 1953. évi novemberi ellenőrző értekezlet tanúsága szerint az iskola tanulmányi átlaga 2,77 - de ezt sem a paraszt-, sem a munkás- szülők gyermekei nem érik el a maguk gyűjtötte 2,45 illetve 2,73-os átlagával. Nem sokkal jobb a helyzet az 1954. februári osztályozó értekezlet tükrében sem. Ekkor a 2,86-os iskolai átlag mellett a parasztgyerekeké maradt 2,45, s némileg
