Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
36 "Mint az esztergomi érseki kisdedóvőnőképző igazgatója, iparkodtam az intézet könyvtárát gyarapítani úgy, hogy azt több mint háromezer kötetből állott. Megvan a Pállasz és a Révai Lexikon is, jelenleg egyiket sem használják. Arra kérem a főtisztelendő főtanfelügyelői hivatalt, szíveskedjék megengedni, hogy a Révai Lexikont ideiglenesen - addig, míg az óvónőképző intézet ismét meg nem kezdi működését - a Szent Anna templomi lelkészség könyvtárába kerüljön, s a lelkészi hivatal használhassa." Beadványára az alábbi választ kapta: "A főtanfelügyelői hatóság készségesen megengedi, hogy az ideiglenesen szünetelő esztergomi római katolikus óvónőképző könyvtárából a Révai Lexikont a Szent Anna lelkészség használja. A könyvtárban szabályszerű elismervény helyezendő el, amelyben a lelkészi hivatal a lexikon használatba vételét igazolja. Viszont a könyvön hivatalos jelet kell alkalmazni, amely bizonyítja a könyvnek az óvónői könyvtárhoz tartozását.Közel két évtized után is nemcsak az igazgató vágyálmának tűnik az újrakezdés, hanem a főhatóság is ideiglenesnek tekinti az intézet szüneteltetését. Rejtély, hogy mindezek ellenére miért nem nyitotta meg újra kapuit. A szüneteltetés ugyanis végleges maradt. Vagyonának sorsát ma már nehéz nyomon követni. Valószínű, hogy az épületben működő elemi iskolára, árvaházra, internátusra szállt. Tornatermi és szertári felszerelését az 1922-ben megnyílt tanítónőképző használta. Nem akadt újabb patrónus, aki felkarolja, pedig erre a közben bekövetkezett határmódosítás is jó indokot szolgálhatott volna. A második világháború évei alatt végleg elhamvadt az újrakezdés reménye, az intézmény lassan feledésbe merült, legközelebb 1948-ban hivatkoznak az óvónőképzés városi hagyományaira, amikor - már az iskolák államosítása után - ismét felmerült óvónőképző létesítésének gondolata, de már nem az eredeti helyén, hanem a város másik részén.
