Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988

22 Ugyancsak ma is elfogadhatnánk az intézet alábbi álláspontját: "Fontoljuk meg azt, hogy a növendékeknek nem lehet min­dent az intézetben megtanulnia. Arra tegyük őt képessé, hogy tudjon továbbtanulni, a tanügy iránt érdeklődni, ku­tatni, búvárkodni. Keltsük fel benne az önképzés vágyát, főleg pedig arra törekedjünk, hogy legyen lelkiismeretes munkása a népoktatásnak, mert bármely jeles intézetben nyeri is kiképeztetését, bármennyit tanult és tud is, ha Ilii nem lelkiismeretes, sikert nem ér el. Az alábbiakat vallották már akkor is: "annak a pedagógiai iránynak van legnagyobb jelentősége, mely a zárt elméleti oktatás helyett a gyakorlati eljárást, a tárgyilagos meg­figyelésen alapuló tanítást iparkodik érvényre juttatni." Az elméleti tárgyak oktatása mellett - melyben központi helyet foglalt el a hit- és erkölcstan, a magyar nyelv, az ének, a testgyakorlás, a pedagógia különböző területei, a természettu­dományok, - nagy súlyt fektetett az iskola a gyakorlati életre való előkészítésre, mely az óvodai gyakorlati képzésben és ezen keresztül az óvónői életre való felkészítésben nyilvánult meg. A gyakorlati képzés segítésére - mint előbb már említettük - az intézettel egyidőben mintaóvoda is létesült, ahol a gyermekeket két csoportban foglalkoztatták. 3-4 1/2 éves és 4 1/2 évtől 6 éves korig. Arra törekedtek, hogy a jelöltek minél több időt töltsenek a gyermekek között. A tan- tervben az óvodai gyakorlat az első évfolyamon általában keve­sebb volt mint a másodikban. A századfordulón és az 1910-es években az összes óraszám közel 1/5-e. Ezen kívül felváltva, egyéni megbízatással is tartózkodtak a kisgyermekek között. Az intézet szabályzata szerint a mintaóvónőnek jogában állt "a má­sodik osztálybeli növendékek közreműködését a kisdedek nevelé­sénél igénybe venni, s azoknak mentői több alkalmat adni, hogy felügyelete és vezetése alatt magukat a kisdednevelés különböző teendőiben gyakorolják.” Felváltva segédkeztek a mintaóvónőnek eleinte egy-egy napig, később több napon keresztül. A századfordulón 10-15 napot töl­töttek évenként a mintaóvodában, amely alkalommal foglalkozáso­

Next

/
Oldalképek
Tartalom