Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
17 Mint a második táblázat adatai bizonyítják kevesebben vallják magukat nem magyar nemzetiségűnek, mint ahányan a magyaron kívül más nyelvet is beszélnek. Ez az eltérés a több nyelvet beszélőknél többször megtalálható később is, - sőt napjainkban is. Ez nem változtat azon a tényen - melyet az első táblázat jól bizonyít - hogy az esztergomi óvónőképzőben igen sok olyan fiatal tanult, akik az akkori ország nemzetiségi vidékeiről érkeztek, akiknek megvolt a lehetőségük arra, hogy szűkebb hazájukba diplomával visszatérve a nemzetiségi gyermekekkel saját anyanyelvükön szót értsenek, ugyanakkor az állam nyelvé/19/ re is megtanítsák őket. Az intézet működési szabályzata szerint az oktatás nyelve magyar, de lehetőséget biztosít az idegen nyelvű óvónőképzésre is. "Azok a jelöltek, akik magyar nyelven kívül még más hazai nyelven való óvói működésre is kívánják magukat képesíttetni kötelesek e nyelvből is képesítő vizsgálatot tenni."(106. §.) Sajnos nem áll rendelkezésünkre adat arról, hogy hányán éltek e lehetőséggel. A következő táblázat a tanulók szüleinek "polgári állását", foglalkozását szemlélteti:
