Zolnay László: Martsa Alajos munkássága - Fotóművészeti kiskönyvtár (1977)

Ahhoz, hogy műveit, portréit láttassam, hadd láttassam előbb Martsa Alajos emberi és művészi portréját!

Kemény fából faragták az egész embert. Egyenes, energikus, bölcs tekintetéről, gondok barázdálta arcáról felismerni a nagy jellemet. Az egyenesség és őszinteség egész lényét meghatározza.

Martsa Alajos soha nem érte be az egyéni, művészi, társadalmi igazságnak a felismerésével. Felismert igazságait követte is. Éneikül nem is válhatott volna alkotó művésszé!

1908-ban született Pozsonyban. Esztergomban diákoskodott. Tanárai közül a fiatal szociográfus és irodalomtörténész Fája Géza, valamint a költő Bányai Kornél figyelmét vonta magára.

Tanítvány és tanár kapcsolata — Fájával - máig tartó barátsággá szilárdult. Esztergom-tábori tanulóéveihez fűződik egy sportbalesete. Ennek — járását gátló — nyomait máig sínyli.

Iskolái végeztével hamarosan kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie. így választotta mesterségének a fényképezést.

A kötelező műhelymunkákon kívül a fotózás két lehetősége már a kísérletezések hajnalán megigézi. Az egyik: a portré. A másik: a fotózás műfaji lehetőségeinek tágítása, technikai újítások által. A portréfotózásban előbb Rónai Dénes festőién realista, finom tónusátmeneteket használó emberábrázolása hat rá, majd a modern magyar fotóművészet kísérletező kedvű mesterének, Pécsi Józsefnek a komponálásmódja inspirálja. A szigorú képszerkesztés, a chiaroscuro kérdései állnak érdeklődése homlokterében. Fényképészsegéd, utóbb műteremvezető Makón, majd Szegeden dolgozik (1928—1929). Itt egy ideig Rónai Dénes fióküzletét vezeti. Majd dr. Bedőné Gömöri Sári újonnan alapított szegedi műtermének fényképésze. Ezekből az évekből valók művészi pályájának első darabjai. Makói időszakából szerencsére megmaradt egyik — pittoreszk hatású — brómolajnyomású férfi7