Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)
42 ts" beszédben is oktatá és buzdítá a híveket ; az utókor némi buzdítására pedig a mária-czeli kincstárba drága (19 font ezüst- és 2 font aranytömeg) emlék-aj ándokot tett le. Szintén a boldogságos Szűz iránti tiszteletet nyilvánító s éleszté másokban fómagasságu arany-misésünk az által is, hogy már előbb a csallóköz-szent-antali csudálatos képpel jeles templomot tetemes költségen földiszíttette ; a nagy-tapolcsányi Mária- szobrot ünnepélyesen megkoronázta, s a mátra-verebélyi búcsúja ró hely lelkészi ellátásáról rendelkezett. AL egyházi fegyelem körül. . Az egyházi fegyelem fölélesztése, s az egyház egyéb ügyeinek elintézése végett 1850-ben a magyar szent korona összes tartományaiból Esztergomban megjelent ft. főpapokkal hosszas tanácskozást tartott ő eminentiája. 1853-ban Vizkereszt napján megkezdé az esztergomi főkáptalannak egyházi törvényes látogatását, folytató részenkint több esztendőn keresztül, s folyó 1859. jul. 29-én bevégezte. A növendék-papságnak új törvényeket adott, melyek különösen arra kivánnak közremunkálni, hogy a papi pályára lépő ifjú a tudomány- és istenességben egyformán gyarapodjék. A tanító egyház tagjainak számát az egyházi rend szentségének kiszolgáltatása által öregbítni óhajtván, különféle megyék számára 12 püspököt, továbbá a rosnyói megyében 96, a pécsiben 144, az esztergomiban 276, összesen 516 áldozárt szentelt föl. A papi szellem élesztésére lelki gyakorlatokat tartott Pécsett 1847., (ez volt újabb időben az első lelki gyakorlat országunkban), 1850. Nagy-szombatban, 1851. Pesten, azután Esztergomban is több Ízben. A szerzetes rendek apostoli látogatójának neveztetvén ki ő szentsége által, a magyar szent korona összes tartományaibán levő szerzetes rendekkel káptalant tartott; és pedig 1853-ban: Jászón
