Kórházigazgatók Esztergomban I. - Kolos füzetek (2017)

SZABÓ ZOLTÁN

Eggenhofer Bélát 1948 augusztusában méltatlan körülmények között mozdították el kórházigazgatói állásából.

Gönczy Bélával együtt ők ketten közel fél évszázadig álltak a Kolos Kórház élén. Utódaik meg sem közelítették ezt a teljesítményt.

Eggenhofer Béla nem sokkal élte túl megalázó eltávolítását. 1950. május 31-én otthonában hunyt el. Az egykori dokumentum halálokként koszorúér elmesze- sedést írt le.

Emberpróbáló idők jártak akkoriban. Az új igazgatót a fővárosból kapta a Kolos Kórház dr. Szabó Zoltán személyében.

A kórház eddigi vezetői közül talán Szabó Zoltánról tudunk legkevesebbet, mégsem ő volt a legjelentéktelenebb vezetőnk.

1907. június 5-én született az erdélyi Görgényszentimrén. Édesapja Szabó Ig- nácz, édesanyja Barlai Ilona volt. Szülőhelye a Görgény patak bal partján helyezkedik el Szászrégentől 12 kilométerre.

Orvosi diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1933-ban.

1939-ben műtőorvos, majd sebész szakorvos lett.

1933-37-ig a Fehérkereszt Gyermekkórházban dolgozott, (ma a Tűzoltó utcai Gyermekklin ika)

1937-39-ig az I. sz. Sebészeti Klinika munkatársa volt.

Sebész szakképesítéssel egyértelmű volt, hogy a háborús szolgálatot nem kerülheti el. A 2. magyar hadsereg tábori kórházába került, mely a Dontól 92 kilométerre helyezkedett el. A 107-es kórház Novij-Oszkol közelében gyógyította a háborús sérülteket..

Szabó Zoltán túlélte a doni katasztrófát.

27