Kórházigazgatók Esztergomban I. - Kolos füzetek (2017)
kor vált világossá, hogy Gönczy Béla a Réczey professzor intézetében tanulhatott operálni, ahol Verebély, Hüttl Tivadar és Kuzmik Pál is, kik valamennyien sebészprofesszorok lettek. Az emlékkönyvből kitűnik, milyen sokra tartották Gönczy Bélát, ha ilyen jeles társaságkértefel szerzőtársnak.” Gönczy Béla 1897. augusztus 18-án esküdött Esztergomban örök hűséget Prokopovich Ilonával. Gönczy Béla életműve túlnő egy rövid írás keretein. Óriási erőfeszítéseket tett az új kórház létrehozása érdekében, az első nagy világégés alkalmakor hihetetlen munkát végzett az igazgató és orvoskollegái. 1921 Gönczy Béla számára meghatóan ünnepelt jubileumot jelentett. 25. éve került Esztergomba, és még 6 évet dolgozott a szegényházban is. A negyedszázados jubileum a feldíszített kápolnában szentmisével kezdődött, majd a műtőterembe vonult az ünneplő közönség, melyet dr. Antony Béla polgármester vezetett. Az üdvözlők sorát Vándor Ödön nyitotta meg. Salamon Vilma ezüstkoszorút nyújtott át Gönczynek, melynek levelein orvosok, nővérek, tisztviselők nevei voltak olvashatók. Galgócz András a kórház kapusa a személyzet nevében köszöntötte az igazgatót. Az ünnepelt meghatódva mondott köszönetét. Az Esztergom című lap az eseményről írt tudósítását így fejezte be: „kik ott voltunk, azzal a jóleső tudattal távoztunk a bensőséges ünnepről, hogy az igazi érdem megtalálja most is a nemes szívek háláját és tiszteletét.” Megőrizték a kórház integritását a Tanácsköztársaság idején is. Az állandó gazdasági problémák, - ma úgy mondanánk csődhelyzet ellenére a kórház fejlődött. Vezetője országosan is elismerést vívott ki. 1933-ig irányította az intézményt, és amikor nyugállományba vonult a város, krónikájában így emlékezett meg róla: „Amidőn pedig dr. Gönczy Béla e.ü. főtanácsos, kórházigazgató főorvos a város tényleges szolgálatából távozik, el nem mulaszthatja a képviselőtestület, hogy érdemeiről külön is meg ne emlékezzék. Dr. Gönczy Béla személye valósággal összenőtt a városi közkórház intézményével, annak építése, fejlesztése s üzemének a legnehezebb viszonyok közt való fenntartása állandó odaadó gondja volt, míg a betegeknek ezrei áldották az orvosi kezét, mely enyhülést és gyógyulást nyújtott. Ezért, midőn a város tényleges szolgálatából távozik, érdemeit jegyzőkönyvbe 21