Kórházigazgatók Esztergomban I. - Kolos füzetek (2017)

számos új helyiség építésével járó átalakításra fel nem használható...már magában a terület szűk volta miatt” sem. Tágas, nyílt, egészséges telken, pavilonrendszerben, „80 fekvőhellyel” rendelkező kórházat képzeltek el, belgyógyászattal, sebészettel, ragályos, bujakoros és elmekoros elkülönítéssel. Kérdésként felvetették a „gyermekkórosztály” szükségességét is. 4 külön első osztályú kórszobát is javasolnak az ezt igénybevevő tehetősebb betegek részére. A megálmodott, a kor igényeit kielégítő melléképületekkel is ellátott kórházat a Bisutti-féle telekre képzelték el az előterjesztők, átadását akár már a millenniumra is elképzelhetőnek tartották. Javaslatot dolgoztak ki ők is a finanszírozásra.

80 ágyra 600 forinttal számolva az építés, elképzelésük szerint 50 000 forintba kerülne. Megemlítették azt is, hogy 500 000 forintba került a városnak a laktanya és a hozzá tartozó kórház építése, így erkölcsi kötelessége a vezetésnek a közkórházra előteremteni az 50 000 forintot.

Az építkezést egyébként egy sorsjáték bevételékből, alapítványoktól és jótékony adományokból kívánták megvalósítani. Remélték és valószínűsítették, hogy ”0 Herczegsége országunk Bíboros Főpapja” is hozzájárul majd a költségekhez.

Az új közkórház építésének érdekében Mátray Ferenc jótékonysági koncertet rendezett 1894. november 28-án, melynek bevételét - 1 400 forintot - a kór- házépítésre különítettek el.

A megbízott igazgató tevékenységét egyre többen ismerték el, ezért mindenkit váratlanul ért a hír 1896 elején, miszerint lemondott a megbízatásáról. Ez a lemondás több okkal is magyarázható. A végső indok azonban vélhetően mégis csak az volt, hogy miniszteri rendeletre hivatkozva a kórházigazgató fizetését 700 forintban határozták meg a korábbi 1 200 forint helyett. A kórházigazgatói székben az utód dr. Gönczy Béla lett.

Mátray azonban az egészségügy és a közélet aktív szereplője maradt az Országos Orvosi Szövetség Esztergom vármegyei fiókszervezetének vezetőjeként tevékenykedett. A fiókszervezet országosan az elsők között alakult meg. Úttörő jelentőségű volt a körorvosok érdekében kifejtett tevékenysége. Javaslatot dolgozott ki például a kollegái díjazásával kapcsolatosan. 1898-ban ő képviselte Esztergomot, a szervezet budapesti kongresszusán. Ezért a helyi szövetség jegyzőkönyvben mondott neki köszönetét, az országos szervezet pedig „a nyug16