Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)
ESZTERGOM VARMEGYE Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal, 1077 km2-es területével az ország legkisebb vármegyéje volt. Trianon előtt 2 járása volt: az esztergomi és a párkányi. A Kolos Kórház építésének előkészítésének idején, a vármegye élén Kuplanicz Kálmán (1830-1900) állt. O 1830. szeptember 13-án Esztergomban született. 18 évesen lépett megyei szolgálatba. A szabadságharcban Báthori Schulcz Bódog hadsegédeként, mint főhadnagy vett részt. 1859-ben lett a vármegye első jegyzője, 2 év múlva már főjegyző. Fokozatosan lépett felfelé a hivatali ranglétrán. 1871-től alispán. 1894. március 31-én kapott új vezetőt a megye az ő személyében „ Azok közül a ritka vármegyei tisztviselők közül való volt, a kik igazán rászülettek a hivatalra. Öt a legkisebb ügyek is foglalkoztatták s a legtúlbugóbb lelkiismeretességgel a pedáns igyekezettel végezte az egész ügyvitelt. Azonkívülfölfelé és lefelé egyformán népszerű ember volt”.... Felújított fekete márvány síremléke Gönczy Béla nyughelyének szomszédságában van az esztergomi Belvárosi temetőben. 1894-ben az alispáni tisztre a korábbi főjegyzőt, Andrássy Jánost választották meg, a főjegyzői posztot pedig Szabó Mihály a párkányi járás főszolgabírája nyerte el. Az ő helyére pedig dr. Perényi Kálmán került. Ezen megyei vezetőknek volt köszönhető a Kolos Kórház építésének támogatása, hisz Esztergom Vármegye törvényhatósága betegápolási alapja 2/3-ának a kórház alapjainak átengedésével összesen 29 245 korona 51 fillérrel járult hozzá az esztergomi új kórház megépítéséhez. Forrás: Borovsgky 5
