Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)

ESZTERGOM KERESKEDELMI ES IPARBANK

A Kereskedelmi és Iparbank létrehozásának gondolata Esztergomban már 1868-ban felvetődött, s két kiváló bencés tanár, Kovács Albin és Ferenczy Jákó is szorgalmazta.

Korábban már működött az Esztergomi Ipar- és Kölcsönösen Segélyzö Egylet, amelyet Kaán János alapított. Ebből alakult a kereskedelmi törvény megalkotása után, zz Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank.

Tevékenysége: pénzkölcsönzés, zálogtevékenység, pénzek átvétele kamatozásra, letétek átvétele, váltó és egyéb ügyletek közvetítése,értékpapírok, szelvények, záloglevelek arany és ezüstpénzek vétele, közvetítése.

1877-ben alapvagyona 200 000 oszt. Ért frt., mely 2000 darab, egyenként 100 forint értékű részvény által fedeztetett.

Székházuk kezdetben a Széchenyi tér 24-ben, a Kollár-házban, vagy ahogy a korabeli tudósítás nevezte Rényi-bázban volt. Ezután a mai Kossuth Lajos utca 15-ös számú, úgynevezett Schalkház- házba költöztek.

Az élénkülő üzleti élet egyre nagyobb, korszerűbb székház megépítésére sarkallta az intézet alapítóit. Úgy döntöttek, hogy a Takarékpénztár impozáns épületével szemben, a Széchenyi tér 26-os szám alatt építik fel székházukat. Az alapkőletétel 1881.június 13-án történt, s az épület a következő évben el is készült historizáló stílusban

Az új székház megépülése után lett végleges székházuk á Széchenyi tér 26 számú házban.

Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 2 ezer koronával járult hozzá a Kolos Kórház felépítéséhaz.

(Forrás Pifkó Péter)

15