Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)

„Szeretet nélkül a kedvesség képmutatóvá tesz."

Szeretettel és nagy örömmel köszöntök mindenkit. Hagy idézzem fel Gyökössy Endre református lelkész egy gondolatát, aki azt mondta, hogyha a világból kivonnánk mindazt, ami az evangéliumból fakad, ami a Bibliából, Jézus Krisztusból fakad és termékenyíti meg a történelmünket, akkor az emberi történelemből nagyon sok dolog hirtelen eltűnne.

Nem lenne az a fajta európai jogrendszer, amit ismerünk. Nem lenne Európának az a hatalmas tudományos, kulturális fejlődése, amit szintén az evangéliumnak köszönhetünk.

Nem lenne Johann Sebastian Bach muzsikája, Mozart zenéje vagy Michelangelo Piétája, nem lenne Szent Ferenc, nem lenne boldog calcuttai Teréz anya, sok mindennel szegényebb lenne a világunk.

Azt gondolom, hogy mi esztergomiak valami hasonlót mondhatunk el erről a városról. Hogyha nem lettek volna benne szentéletű embereink, az Árpád-ház nagyjai, ha nem lett volna Vitéz János vagy Mindszenty hercegprímás, Mesz- lényi Zoltán, boldog Ozséb, - de említhetjük a kórház kapcsán Simor Jánost, Vaszary Kolost, nagyon sok kanonokot, akik a kórház építéséhez hozzájárultak, a városunk szegényebb és üresebb lenne, hiszen ennek a városnak szinte minden szögletéhez kapcsolódik az egyház jelenléte.

Nagyon örülök annak, hogy a kórház arra gondolt, hogy fontos ezekre a püspökökre, egyházi személyekre emlékezni és megköszönni nekik adakozásukat. Nagyon örülök annak, hogy ma a város és az egyház között a kapcsolat ennyire jó. Mind a két oldalról nyitottak vagyunk erre.

Két rövid írást hoztam, amelyek azt a lelkületet próbálják visszaadni, amely egy-egy érsek szívében lehetett, amikor például anyagilag áldozott a kórházra.

Tudjuk, hogy Vaszary Kolos rengeteg jó célra adakozott, nem is csak Esztergomnak, de szülővárosának, Keszthelynek is. Kifejezetten jótékonykodó érsekről, hercegprímásról van szó.

2