Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)

Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Vaszary Kolos 1832-ben született Keszthe­lyen, egy hatgyermekes család legfiatalabb gyermekeként. A keresztségben a Ferenc nevet kapta. Édesapja Vaszary Ferenc szűcsmester volt, akit nyolc éves korában veszített el, ezután édesanyja nevelte. A szükséget szenvedő család sokat köszönhetett a kiváló történésznek, Fej­ér Györgynek1, aki alapítványt tett szülővárosa szegényei számára és ebből a Vaszary család is részesedett. Ez a jótékonykodás mély benyo­mást tett a kis Ferencre. Középiskoláit Keszthelyen a premontreiek gimnáziumában végezte. Két napi gyalogút után jelentkezett a Balatonfüreden tartózkodó Rimely Mihály főapátnál és kérte felvételét a bencés rendbe. A Kolos nevet felvéve belépett a Szent Benedek-rendbe és 1847. szeptember 15-én megkezdte teológiai tanulmányait Pannonhalmán. Itt tette le ünnepélyes fogadalmát is 1854-ben, majd 1855-ben pappá szentelték. Ezután két évig -1854 és 1856 között - a komáromi bencés főgimnázium taná­ra volt, majd öt évig Pápán tanított. 1861-ben került Esztergomba, ahol nyolc gyümölcsöző évet töltött el. A kiegyezés előtt részt vett a társadalmi és politikai életben, egyesületeket alapított, amikor az még veszéllyel járt. Kiváló szónok volt. Akár Pápán, akár Esztergomban tűnt fel gyűléseken, felhangzott a kiáltás: „Halljuk Vaszaryt!” A magyarországi bencés rend történetében 1867-ben elsőként szerzett okleve­les tanári címet történelem-földrajz szakon. 1 Fejér György (1766 - 1851) székesfehérvári egyházmegyés pap, az F.gyetemi Könyvtár igaz­gatója végrendeletében a keszthelyi árvák számára 46 ezer forintot; az ottani iskolának ösz­töndíjakra 4000 forintot hagyott. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom